Bakodi Lajos: Cibakháza története 1945-70-ig (1970) / 0244-1972

- 22 Mór 1945.elején megindul a szövetkezés kezdetleges formában községünkben® Ilyen volt például, hogy4-5 család közösen vállalt földet megművelni, holdanként 50 kg.buza ellenében./ Ez még a földosztás előtt volt./ A szövetkezés magasabb formája az FMSZ volt. A megyében elsőként Cibakházán alakult mego Az alapitó tagoknak csak lelkesedésük volt. Tapasztalat semmi. Küldöttség megy a Földművelésügyi Miniszterhez, Veres Péterhez, /Kapitány István, id.Bodnár Mihály ós Kalmár Sándor./Kérdeztók a minisztertől, hogy mit kell tenni egyjó szövetkezet létrehozásának érdekében. Veres Péter válasza az voltj "Olyan lesz a szövetkezetek, amilyennek csináljátok

e Még én sem csinóltam ilyesmit." + Erre az igazán nagy eegitséget nyújtó eligazitásra a küldöttség hazautaz zik Cibakzózára , és létoehozza az FMSZ-t. A kezdeti időszakban a fő szerepe az volt, hogy a már emiitett nagygazdaság ingóságéit, a megmaradt gazdasági felszereléseket, terményt megóvja. Lassau kirajzolódik, hogy mi az, amit meg kell oldani a szövetkezetnek. A legelső, és legfontosabb áteladat a bolthálózat kialakitása volt. Egy üzlettel ugyan rendelkezett a község, /HANGYA/, de ez nem oldotta meg az ellátáB problémáját- A szövetkezeti bolt létrehozását nagyban nehezitette a pénz rohamos romlása. A vezetőség részjegyeket bocsájt ki búzáért és egyéb terményfélesógekért. /Ebben az időben ez volt a nemes valuta/. E részjegyek segitségével hozzák létre a népboltot. Az alapitótagok névszerinti Bodnár Mihály, Kapitány István, Timár Mihály, K.Hagy Jóisef, Kalmár Sándor, id.Borbély Ferenc lelkes munkájának eredménye a riaetermelő szakcsoport megalakitása. Ez a szakcspport m*gst± 30

o000.-Ftoalaptőkével indul, de az első év végén a tőke már megtérül. Kezdetben nagy nehézségekkel küzdött a szövetkezet. Ugyanis akik a részjegyeket megváltották, kollektiv szellem hiányában szerettek volna mér mindent azelső sikeres év után szétvinni. + Kapitány István visszaemlékezései.