Kaposvári Gyula: Tanulmányok Kisújszállás történetéből (ismertető) / 0221-1972

a vagyoni tagozódás előrehaladottnak mondható". A társadalmi rétegződésre az állatössseirás alapján és az állatlétszámból következtet, s ezt tartja a legjövedelmezőbb foglalkozásnak /sőretartás/, Eéhány év múlva a Liber Eundi elapján lehetősége nyilik arra, hogy az állatösszeirás mellett a foldvagyon alakulását is felhasználhassa a társadalom képének árnyalására. A társadalom ekkor már differenciált, nagyszámú, a földet váltani nem'tudó sze génység, aki a redempciótól várja sorsának jobbrafordulását, A ga daréteg azonban az uj szabadságot> mely a földtulajdon alapján állt, az első pillanattól kezdve a szegény lakosság tuegregulázására használta fel. Intézkedések- egész sorával igyekeztek a további földtulajdon szerzéséből kirekeszteni a nincsteleneket. 1750-ben 417 családból 69 volt nincstelen állatait tekintve, es 172 család /a lakosság 36,7 >-a/ földnélküli. Kisújszállás történetében, noha az évi összeirások az állatvagyon fel.u'ré; .'reléké ben történnek, a föld tulajdon joga volt a rieghc tározó ere. A föld tulajdona társadalmi rangot és jogokat biztos:totb. Sz bú Lajos a 2IZ, század elejéig vizsgálja Kisújszállás törőénetát ós a társadalmi rétegződés meghatározó tényezőinek a következőket tart-ja: 1./ A gazdag redemptusok elnyomó, kizsákmányoló tevékenysége és ezzel összefüggésben az alaprétegeién /redemptus-irredemptus/ belüli és r,z alaprétegek kö zötti harc. 2./ Kedvezőtlen természeti körülmények /árviz aszály/. 3./ Katonai terhek /katonaállitás és felszerelés,quarté

ny, portié, vectura contributió/. 4./ Ydrosi közmunkák /gátépítés, ill. javitás, különféle fuvarozások, a helység földjének müvelése stb. 5./ A természetes szaporodás következtében' jelon'Gkező vagy oni oszt® dá s. Stc.sz.: .147/1967. 30 pld.