Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

.

szere Budapesttel. /7«:5, 9, 10/

így Szolnok, ha közlekedési helyzete változatlan marad, akkor jelenlegi helyzetében a keletről Budapest felé irányuló forgalom gyűjtőpontja és továbbitója lesz, va yis közlekedésföldrajzi szempontból a hatalmas Budapest elővárosa. A tervezett Uj Székesfehérvár - Szolnok vasútvonal az ország legfontosabb közlekedési tengelyévé válhat. Az ország földrajzi súlyvonalán .halad keresztül nyugat felé és összeköti Debrecent, Szolnokot, Székesfehérvárt, Szombathelyet és Nagykanizsát. Erre a vasútra köt rá az ország É-D-i szárnyvonalainak zöme. Ez a vasútvonal nagyrészben tehermentesíti Budapestet, és lehetővé tenné az Alföld és Dunántúl közötti közvetlen forgalmat, szállítást. Ahhoz, hogy a Székesfehérvár - Szolnok vasútvonalat megépítsék, egy uj hid szükséges a Dunán. Eddig a vasúti közlekedés túl bonyolult. Az uj vasútvonal jóval rövidebb lenne - 154 km -, s igy elkerülhető lenne Budapest is. Az uj vasútvonal azonkivül, hogy a . agyar városokat összeköti, a Szovjetunióval is biztosítaná a közvetlen vasútvonalat Székesfehérvártól. Minthogy a jó közlekedési viszonyok a településfejlesztés egyik legfontosabb követelményei, az uj vasútvonal a főváros túlzsúfoltságának és a vidék viszonylagos elmaradásának megszüntetése érdekében rendkívül fontos tényezővé válhatna. Az UVATERV a Székesfehérvár - Szolnok közötti vasútvonalra vonatkozóan két javaslatot tett. Alapelv az, hogy az uj vonal a lehetőségek szerint minél rövidé b le.yen és a Duna-hid a Budapest - Dunaföldvár közti távolság felezőjén épüljön fel. Olyan helyen, ahol a védőgátak a folyam közelében vannak, mert ez az elvégzendő földmunkákat jelentékenyen csökkentené. A második kivánalom: az aj vasútvonal Nagy-Budapest vonzáskörén kívül csatlakozzék a meglévő fővasutvonal' oz. A forgalmat csupán napi 20-25 tehervonatra és 10 személyvonatra becsülték, de ezeket már a jelenlegi forgalmi igények is túlhaladják, - távlatban pedig az- 8 -