Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

- 5 -fuvások, zivatarok, hosszabb ideig tartó köd és az erősebb szél megbénítja a közlekedést. Példa erre az idei tél. Az utak sikosak, ezért lassú a közlekedés. Az autóbuszok késnek. A hókotrók éjjel-nappal dolgoznak. Megyénkben kb. naponta 40-45 db gép dolgozik a közutakon.

A hókotró munkások mindent elkövetnek, hogy ne legyen béna a közlekedés. A téli fagy megrongálja az utakat, s ezek javitása sok időbe telik tavasszal. Akadályok nincsenek nagyon megyénkben rendes időjárási körülmények között. A Jászság területén, ahol mocsár volt és van is még, de kell az ut, ott erősebb alépitmé: yt készitenek, hogy a viz ne szivárogjon fel.

Megyénk természeti-földrajzi adottságai kedvezőek. Egyedül csak rajtunk, embereken múlik, hogyan használjuk ki.

TV. A közlekedés fejlődése közlekedési eszközönként, összefüggésben a természeti-földrajzi és gazdasági-földrajzi tényezőkkel

A megye közlekedés szempontjából /KÖzép-Tiszavidék/ az ország legkedvezőbb helyzetében lévő gazdasági körzete. A közlekedés tengelye a Budapest - Szolnok - Püspökladány vasútvonal. Ez a tengely kapcsolja össze a Közép-Tiszavidéket a Központi Iparvidékkel, másrészt Kelet-Msgyarországgal, ill. a Szovjetunióval és Romániával.

/58.: 555/ A II. világháború utáni újjáépítések befejezésével megindult a teljes fergalom és áruszállítás a megyében. A felszabadulás után épült a Kisujszállás-Turkeve keskeny nyomközü és Kunszentmárton - Tiszaug rendes nyomközü vasútvonal. A Szolnok - Ujszász közötti kettős vágány egyikét a helyreállítási munkák során felhasználták a sinhiány pótlására. Az 1950-es évek elején építettek újra. Ujszász hármas csomópont: Hatvsn, Vámosgyörk és a Keleti Pályaudvar felé. A normál nyomközü vasútvonalak hossza a megyében 420 km. Ez megfelel a vasutsürüség /átlagos/ országos átlagának is. Az első hároméves terv alpján született Szolnokon a gyorsraktári épü-