Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

- 27 -öntözőtelepek megépítse - jóllehet a helybeli gazdaságok feladata - a fő vizvezető csatornákat azonban az állam építi meg. A Tiszának a Duna-Tisza közi oldalára a Jászsági-főcsatorna juttatja el majd az öntözővizet. Ez nem sokbal a duzzasztómű felett ágazik ki a tároló tóból és DNy-i irányban haladva a Zagyvába torkollik. A 45 km hossfcu csatornából még a Mátra és a Bükk -tövébe is bőven jut öntözővíz. A másik csatorna Abádszalóknál ágazik ki és D-DK-re tartva a Körösbe torkollik. Ennek hossza 79 km lesz. Ebből a Nagykunsági-főcsatornából még egy nyugati 'ág is kiágazik és délre haladva 43 km után a Körös torkolati szakaszánál végződik. Az egész öntözőrendszer, a jászsági és a nagykunsági együtt kereken 300000 hold öntözésére ad elegendő vizet. /56.: 819, 820, 821, 822./

A vízlépcső elkészültével a Tisza e szakaszának vízhozama az augusztusi vízhozam kétszeresére, a mezőgazdasági vizfelhasználáls pedig háromszorosára növelhető. Az öntözővízzel ellátott terület 1,5 millió katasztrális hold. A beruházás - a mezőgazdaság elsődleges fejlesztésén kívül - lehetővé teszi:- átlagon évi 116 millió kWó villamosenergia termelését- az ár- és belvízvédelem biztonsági növelését- a folyószabályozást- a tárolótér és az öntözőcsatornák menten vizigényes ipar telepítését

2 i- 127 km^ felületű /a Balaton x/5-ét kitevő/ mesterséges tó létrehozásával a Tisza-táj egészségügyi, sport- és üdülési, valamint idegenforgalmi lehetőségeinek fejlesztését.

A létesítmény több ütemoen épül meg. Az alapberuházás első ütemének megkezdését és a vízlépcső 1973. évi üzembehelyezését a beruházási program alapján gazdasági bizottsági és kormányhatározat, valamint a III. ötéves tervről szóló 1966. évi II. törvény írja elő.

/12.: 695, 696./