Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971
18 -trágya, erő és munkagépek, üzemanyagok szállítása/, a szállítás fenn aksdásmentes lebonyolítása, a mezőgazdasági munka kulturáltsága. A gépkocsi a falusi lakosság számára jelentene nélkülözhetetlen, naponta igénybevett közszükségleti cikket. A munkaerő szállítására a mezőgazdasági nagyüzemek korszerű szállítási eszközöket állíthatnak forgalomba. Az úthálózat korszerűsítése és nagyarányú sűrítése, valamint a személygépkocsik általánossá válása viszont az eredményezhe heti, hogy a mezőgazdasági lakosság lakóhelyváltoztatása sokkal inkább függetleníti magát a munkahelytől és a szolgáltatási intézményektől. /6.: 12./ A helyes körzetesítéssel a fuvarozási igényeket a jövőben is ki lehet elégíteni. A körzeti pályaudvarok kialakítása ill. a gyenge forgalmú vasútvonalak ^elszámolása a teherforgalom közútra terhelésén kívül jelentékenyen megnövelni a közúti helyközi utasforgalmat. A megszűnő vasútvonalak megváltoztatják a darabáru-fuvarozás arányát is. A darabáru-fuvarozás alakulása /ezer tonna/ Év: 1965 1967 1968 Va. ut: 1499,5 1422,4 1152,8 Közhasználatú Autó' özlekedés:677,2 2287,2 2712,0 /14.: 2./ A közhasználatú menetrend szerinti autóbuszjáratokkal érintett községek száma a jelenlegi 72-vel szemben csupán 74 lesz, hasonlóan az autóbuszjáratok viszonylatszámának növekedése sem lesz jelentős: a jelenlegi 2200 km-ről 1975* évig várhatóan 2500 km-re növekszik. Ebben a vonatkozásban gtehát nem változik a megye közúti személyszállításának térbeli megoszlása, de a szmélyforgalom intenzivebb váltsa szükségszerűen maga után vonja a járatsürüség ill. a személyszállítói» eszközök kapacitásának nagymérvű emelkedését. A gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetése nemcsak a helyközi, de a helyi autébuszközlekedésnél is jelentős felfutást eredményez.