Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

12

Ionosképpen a finisek vonatkozásában, amikoris terit és egyenget t gépi berendezés. Régebben útihenger vonatkozásában gőzgépekt, kézi hengerlőket és kézi bitumen permetezőket használtak. /42.: /

Miután a háborús károkat rendbehoztuk, megindult a közlekedés intenzivebb vérkeringése. A kialakulóban lévő közhasznú közlekedési ágazat jellemző vonása /1950-1961/ ebben az időben a centralizáció volt, melynek irányítása egyetlen központból, a Teheraútófuvarozási Nemzeti Vállalat /a továbbiakbanTNV/ budapesti központjából történt. 1949. október 15-n a Szolnok megyei gépjárműállományt államosították. Ekkor a TNV kirendeltséget alakított, Szolnokon volt a központja. A kirendeltség gépkocsiállománya 15 db elavult gépjármű volt. Még ebben az évben 5 db gépkocsi kitelepült Tiszafüredre a tejbegyüjtési feladatok ellátására. Ugyanezen évben Abádszalókon, Cseikeszőlőn, Jászalsószentgyörgyön, Jászapátiban, Jászkiséren, Karcagon, Kisújszálláson, Rákóczifalván, Tiszeföldváron, Tiszafüreden, Tiszakürtön és Törökszentmiklóson postaképveseletek létesültek, amelyeknek feladatai: fuvarvállalás, menetlevelek és üzemanya jegyek kiadása, valamint a gépkocsivezetők elszámoltatása volt. Közben a kirendeltség gépkocsiállománya kb. 50 db—ra nett. 1951. januárjában szolnoki székhellyel megalakult a megye 15. sz. Teheraútófuvarozási Vállalata. /49»: 5, 4/

A fuvarozások megindítása mellett az utak korszerüsitésére is igen nagy gondot fordítottak. Ez is az 1950-es évek elején kezdődött: igy 1951-ben a 422. sz. utat /Szolnok - Kunszentmárton/, és a Szolnok - Jászkiséri ut első 4 km-ét korszerűsítették. Ezután sorra épültek: a Karcag - kunmadaras! összekötő ut, a 45, 46, 52, 51 sz. fő utak, a Kisújszállás - mezőtúri és a Tiszeföldvár - mezőtúri összekötő' utak. 1957-ben épült a 4-sz. ut Karcagot elkerülő mintegy S km hosszú betonszakasza« Eddig korszerűsítettük a megyében:

a 4.SZ. főút 167,8 - 175,4 km-es szakaszát