Dégi Márta: A közlekedés fejlődése Szolnok megyében a felszabadulás óta (1971) / 216-1971

Io

volt. /8.: ; 15«: /

A legjelentősebb útvonalai: a negyében, amelyeken az átmenő idegen forgalom is lebonyolódik a következők:

1. / 4-es számú országos főkö lekedési ut Szolnok-karcagi szaka?za

2. / 40-es számú főközlekedési ut Tiszaug - öcsödi szakasza

3. / 410-es számú ut Cserkésző“1 6 - Szolnok - Jászberény - Jászapáti szakasza

A e-es számú utón bonyolítják le a Romániába és. a bolgár tengerpartra közlekedő jármüvek forgalmát. A 40-es számú főközlekedési uton igen nagy a kelet-nyugati forgalom, főleg Cserkeszőlő fürdőjének hatására, ez utón bonyolódik le a megyénkbe irányuló - főként hétvégi - idegenforgalom is. A harmadik útszakaszon a déli országrészből a megyébe irányuló közúti forgalom bonyolódik le. Jó állapota következtében jelentős a kiránduló, országjáró autóbuszforgalma. /3.: 178/ Az utak használatuk során megrongálódtak, s ezért sürgős a korszerű utak építése. Ez akkor vált először szükségessé, mikor a géperejű jármüvek megjelentek. Az állat vontatta jármüvek számára jó volt az ut, de a gépjármüvek már nagy terhet szállítanak, nagy sebességgel. A nagy sebességhez sima felületű és portalan, nagy ivekben haladó és eléggé sze'es pálya, a nagy sulyokhoz méretezett teherbíró szerkezet, jó látási viszonyok, minden időjárásban kel ő érdességü útfelület, optikai vezetés és még számos feltétel szükséges. Tehát az úthálózat teljesítő képességét a korábbinak sokszorosára kell növelni. Ha a burkolat nem megfelelő, ^elülete gyenge, rázós vagy hullámos, akkor az üzemanyag fogyasztását, a gumi kopását, a jármüvek elhasználódását és ezzel az üzemi költségeket 20-30%-kal növeli. Az úthálózat korszerűsítésénél figyelembe kell venni, elsősorban a forgalom nagyságát. A gazdaságosság azt kivánaj, hogy az újjáépített ut necsak a mai forgalomnak felejen me_ , hanem a holnapinak is. Ezeket az utakat kor