Domokos Eszter: Mezőtúr földrajzi nevei (1970) / 0199-1971

MEZuTUR KIALAKULÁSÁNAK VÁZLATOS IliMEBTETLSE: Mezőtúr e régi Írásokban Thur, Nt,gy-Thur, Tisza-Thur és Mezö-Thur néven fordul elő. Az ásatások 3orán előkerült leletek, település-maradványok bizonyitják azt hogy már a történelmi idők előtt is lakott hely volt ez a terület. A magyarok által lakott terüle l pedig egyidős a magyar királysággal. A második világháború idején megaeuimi sültek az egykori jegyzókönyvfek, emiatt nem tudták pontosan megélapitani a város keletkezésének idejét, óváros alaorészi hutáránók 1779-ben készült térképén a I őrös és Berettyó, akkori nevén fűn, folyok egybeszi>kadásánál "Turtö-telek"néven van jelezve egy régen elpusztult községnek e helye. Innen telepedett Mezőtúr városa jelenlegi helyére a Berettyó uielletti parthátra. A mult századi vizszabályozásig ez a terület a Berettyó árterületének zsombékos, vadvizes birodalma volt ezért szilaj pásztorokj pákászok, és halászok telepedtek m

eg itt. A földmüvelés, mivel aránylag kevés árvizmentes terület volt, nem játszott olyan nagy szerepet, mint a nagyéllattartás, a halászat, madarászat. A megfelelő utak hiánya "^öleg a sáros időszakban a vidéket teljesen elszigetelte az országot?, e kereskedelmi hálózattól. Ipari termékeikkel saját szükségleteiket elé gitették ki. Az európai értelemben vett városfejlödés csak e mult század közepe ota indult meg, a mocsarak lecsapolásával. A város nevét a Berettyó csatornátol vette át, amelyet régen búrnak neveztek./If .D.A, F:M.R»E.T./ Cimerében levő liliom az anjou* házi Nagy Lajos idejéből származik. Nagy Lajos többször is megfordult itt, ezt több Turrol keltezett oklevele is tükrözi./Pl: az 1371-ben irt kunok kiváltságának megerösitö levele./P.J./ Mezőtúr egyike volt ama ritka jobbágyközségnek amelyek földesuraiknak se tizedet, se robotot nem fizettek személyesen, hanem idöröl-idore kötött egyezség alapján évenként bizonyos összeget lefizettek birtokaik arányában a cenzus szerint. Lzt taxá-nak nevezték s nemesek és jobbágyok egyaránt fizették, i^zek a terhek azonban egyre sulyosbottak §|igy a lakosság rászánta magát a földesúri és kincstári ha&» szonélvezetek örök megváltására* /E.n.1937./ A hagyomány szerint a XVI. században az egyik török vezér kérte Hunyadi Jánost hogy állitson ki ellene egy vitézt, aki megviv vele. Amelyik gyöz az egy bizonyos területet kap a másik országbol, a saját országának. A magyar udvar nagy gondban volt. Ki mérkőzzön meg a törökkel?tkkor megjelent e^ Nagykáfclo i cigány és igy szolt: ^"gmérközsük én velők naccságos uram. @sak egy ledik ne kettő. /, Jajca folyonál vivtak meg. Dulakodás közben a folyo medrébe estek. Itt a cigány a torokkel együtt elmerült. Csak nagysokára bukkant föl