Szegedy Emil - Papp Mária - Buttyka Béla: A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár története (1971) / 142-144-1971
Szegedy Emil: A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár története
-2 r János nagy hírnévnek örvendő örökét még fejlettebbé, még virágzóbbá tehessék. Umbach be is váltotta a hozzáfűzött reményeket. Az 5 ideje alatt —~ 1915"ben ----- állították be az első erőmüvet: egy 20 lóerős Diesel-motort• Gépi meghajtású kalapácsokat szereltek a kovácsmühelybe, csiszológépeket, fúrógépet, esztergapadot, egyengető fagyalut, szalagfűrészt, körfűrészt, vágó- és lyukasztógépet, abroncshajItó gépet és csavarmenet-vágó gépet szereztek be és állítottak munkába. 1916-ban megalapította a vasöntödét, beállítva egy ólajtüzelőt:Ungárkemencét. Umbach látva Fehér gyengeségét, azt kihasználta és a gyár irőnyitását lassacskán átvette. Ezt annyira vitte, hogy1 Fehér Alajost még a gyár területén fekvő lakásából is kitette és attól kezdve a gyár vezetésébe alig volt beleszólása. Umbach csendes társként maga mellé vette Moskovich Gyula törökszentmiklósi vaskereskedőt és együtt dolgozott vele 1918|í-ig. 1918. október 1-ével a gyárat eladták a Szolnok megyei Mező^dasági és Külső Szolnok megyei Takarékpénztárnak. A bank érdekeltsége azonban azt kívánta, hogy a vállalat a mezőgazdasági gépek gyártásával egyidejűleg más kereskedelmi cikkek eladásával is foglalkozzék. Az uj vállalatnak külön kellett kérni iparengedélyt. 1918. december 28-án iparigazolványt váltottak mezőgazdasági gépek és eszközök gyártására, mig 1921. november haivában tüziszén, kovácsszén, olajok, benzin árusítására kértek és kaptak engedélyt. l§22-ben az öntöde már kicsinek bizonyult és akkor a régi Ungár-kemencét kupolókemencére cserélték ki, amelynek teljesítménye 10 qu/ óra volt. A mezőgazdasági gépek gyártásának iparengedélye mellé 1925* júniusában traktorok, személy- és tehergépkocsik, valamint ezek alkatrészeinek árusítására váltották ki az iparengedélyt. Az akkor még deszkaépületekben lévő raktárhelyiségek helyébe nagy, emeletes raktárt építettek hozzátartozó üzemi irodával. Sgyidőben telekvásárlással a gyár területét Is megnagyobbították. A traktorok, személy- és tehergépkocsik eladása jó üzletnek bizonyult és ezért 1927. januárjában motorkerékpár és alkatrészeinek eladására is kértek iparengedélyt. 1932. márciusában mész-, cement-, faszén-, 1937" hen /szeptemberben/ butorkereskedést nyitottak. 1935"ben a megmunkáló gépek száma annyira felszaporodott, hogy az eddigi 20 HP-ős Diesel-motort egy 40 LE-ősre kellett kicserélni. 1942. junius 30"án a bank eladta a gyáarat Lovass Gézának és igy a gépgyár az EMAG leányvállalata lett. Ez alatt az idő alatt nagyban kifejlődött a traktorok javítása és ezért 1943-ban szükségessé vált egy uj szereidé építése, amely a gyár utcai frontját foglalta el. A felszabadulás 1944. októberében érte Törökszentmiklósi. Ezután a gyár dolgozói saját kezelésükbe vették a gyárat és főleg mezőgazdasági gépek és traktorok javításával foglalkoztak. 1945* május 17"én az EMAG szövetkezetbe tömöritette több vidéki vállalat dolgozóit és természetesen a vállalatokat is. Ide kapcsolódott be a Lábassy-féle gépgyár is, amelyet mint elhagyott javat vett bérbe. A végleges hozzákapcsolást 1I45. junius 21-én, Budapesten, az EMAG helyiségében tartott közgyűlésen véglegesítették. A vállalat cime ettől kezdve "Első Magyar Gazdasági Gépgyár Parasztok és Munkások Közös Szövetkezete" Albertfalva székhellyel. A szövetkezet célja a magyar mezőgazdaság gépesítése volt, a gépesítés korszerűsítése. Ennek keretén belül és a cél érdekében az EMAG gazdasági Gépgyár RT. budapesti, albertfalvai és szentendrei, a Lábassy-féle Mezőgazdasági Ipari és Gépgyár RT. törökszentmiklósi, a Szentendrei Szeszám- és Kaszagyár RT. szentendrei és a Pestvidéki Gőztégla- és CSerépgyár RT. békésmegyei ipari üzemeinek átvétele, ezen üzemek további működése, tovább - fejlesztése, valamint minden, mezőgazdaság keretében használható szerszám, eszköz, gép és gépalkatrész gyárszerü előállítása a közvetlen fogyasztók és az általuk létesítendő gép-beszerzés és a fenntartó szövet' kezetek hasonló ellátása. A szövetkezet tagjai közé tartozó ipari és mezőgazdasági munkásság
