Dr Varga Lajosné: Tiszaföldvár az új élet kapujában (Tiszaföldvár, 1965) / 0141-1971

- 6 A másoló megjegyzései Az 1893-ban összeállított "

Tisza-Földvár község elöljáróságának .jelentése a község közönségéhez

" ciinü, lila tintával, elemi 'iskolai füzetbe irt felolvasás szövegében található régi és ujabb adatok hiteleseknek vehető

k, mivel azok részben a hivatalos községi feljegyzések alapján készültek, részben pedig magának a lelépő községi elöljáróságnak a végzett munkáját summázták azok, akik végezték is ezt a munkát. Az irás "kiirt", jól olvasható és szinte kifogástalan a helyesírás ! Linden bizonnyal tanult ember irta, Katona János főbíró csak aláirta kék tintával. Bár az ő aláírása is gyakorlottságot mutat, de viseli az egyszerűbb e.berre jellegzetes irás jegyeit is. Kár, hogy itt-ott a tinta kifakult, sőt el is tűnt, így több helyen csak az értelemből lehet következtetni a nem olvasható szóra, kifejezésre. Az egész .jelentésbe

n már az első olvasás után az volt a feltűnő, hogy az 1848-49-i szabadságharcról egy szó sen/ssi

k sem iféle községi vonathozásban, holott nehéz elképzelni e nagy icőkben a községi elöljáróság teljes passzivitását azon a Ti szaföldváron, ahol a szolnoki csata előkészületei folytak, ahol Kossuth Lajos,Damjanich János, Klapka György, báró Vécsey József, s taián gróf Leininge n-W esterburg Károlyis megfordultak, sőt egyes tiszaföldvári visszaemlékezések szerint még Görgey A r t h u r is töltött volna, pár napot Tisza^öldváron, állitólag a mai Kossuth Lajos ut 32. sz. alatti uj ház helyén állott régi parasztbarokk stilusu házban, az u.n. Sallay-házban. Erre ugyan irásos adatunk nincs, csak a Salla.y-család visszaemlékezése

. B család egyik őse részt is vett a szabadságharcban egy 1867-68-bol fennmaradt hivatalos okmány szerint. Nincs szó az 1849-ben kezdődő elnyomatás korszakáról sem

, csak néhány semlegesen tényszerű adat templomépitésről, költségvetésről

} marhavószrol, vásártartási jogról, holott maga a jelentés más, politikailag hem, vagy nem túlságosan exponált helyeken tartalmaz érzelmi megnyilatkozásokat is. E hiányosságok okát a község hivatalos vezetésének politifcai irányultsága magyarázza meg

. A község vezetésenek hivatalos irányvonala a Szabadelvű Far

t /később: unkapárt/ programját követt

e, szemben állott a 48-as eszmékért frakcionálisan őszintén, globálisan ellenzéki politika eszmei bázisaként küzdő Függetlenségi Párt irányvonalával. Nem véletlen pl. az sem, hogy a szabadságharcban résztvevő 50 tiszaföldvári honvéd zöme a szegény rétegekbőls származot

t I 1 ár ekkor megvolt a vagyoni differenciáltság. ami involválta az osztál.yharcot is

, ami különben már a szabadságharc idejében is felfedezhető. Nem véletlen, hogy 1945 előtt vagyonit foglalkozási és végzettségi alapon nyugvő erős rétegszervezete

^ körök" stb-ik funkcionáltak. Ezek hatása, maradványai még ma is nehezítik az egységes népi-nemzeti struktura és mentalitás kialakulását. Nem véletle

n az sem, hogy a mai Kossuth Lajos tér régebien I. Ferenc József tér ^ol

t. nem véletlen

, hogy a különben tiszteletreméltó Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról, majd később gróf Vigyázó Ferencről utcákat neveztek el, de ner. volt Klapkáról, Vécseyről, Leiningenről, vagy akár csak az 50 tiszafölevári honvéd valamelyikéről utca elnevezve. Volt ugyan Bem utc

a, de Bem Józsefnek semmi köze nem volt a Tisza-vonal védelméhez, vagy a cibakházai és a szolnoki csatához, legfeljebb áttételesen. De erre 1945 után sem nagyon gondoltak, pedig az uj utcaneveket megá'lapitó bizottságban voltak olyanok, akik jól ismerték Tiszaföldvár szerepét 1849-ben. 1831-ben Tiszaföldvár 13 katonát volt köteles kiállitani irják a jelentésben. Miért nem imak arról is, hogy 1848-49-ben 50 férfiember ment el "kiállitás" nélkül Kossuth Lajos seregébe !!! A kézirat 4. oldalán emiitett Fekecs András református kurátor /gondnok/ leszármazottja az a Fekecs Benjámin