Szlankó István: A kézi téglagyártás (Tiszaföldvár, 1962) / 0136-1971

11 ­A kád alján volt e'y nyílás, ahol az el'evert a/^yagot kiszedték* -zon nz oldalon, ahol ©z a nyí­lás volt, e^jr kb* 1,5 méter Bály árkot ástak* -Izéloaeége akkor® f hojjy egy talical'át lehessen beér­ne tolni. Ott, ahol a lá járt, az árok fölé egy kis hidat épí­tettek* Oerendáket raktak as árkon át, ezekre vastag deazklt aze 'eztek* A talicskát a hid alatt tolták ki a lejt, "a árok* bál. A sarat itt ugyaiiugy az aszV tal k'zepáre borítottak, mint a téláverésnél f de a forma más volt, a cserépnek caegfeleld a­laku* zzel a nédnserrel az u.n. "hádfarda" caeronet káosi tet­ték. Ugyaba^jr forrázták ezt ia, rint a téglát, de nec- a föld­re borították, hanem deszkára— amire több caerép ia ráf ért­és ez-ei egyént vitték a száritá szinbe. Az égetés* is ugy történt, mint s tégláé — prizmába rakva* If $ron sok régi, kézzel gyártott tég­la kerül elé öreg épületek bontásánál téglajárdák felszedésénél. Van olyan közöttük, amelyik az ints félig elko­pott* íiány eaöa, sáros , fagyos Idd­sisakot blbÍrták már, üZ-gis szilár­dak. Végezetül tehát ír egál lapíthat jufc, hory őseink kezdetieresen bár, de ,;á munkát vé-eztek. 35",5" 1b", 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom