Békéssy Sándorné, özv.: Visszaemlékezés… (1971) / 135-1971
Volt úgy is, hogy megkérdezték: "Hányán vagytok?" Azt mondták! " Négyen ". " Nahát, négyfelé szaladjatok!" Ott nem kaptak semmit. A karácsonyi vacsora is más volt. Mákoscsikot csináltak, sokat, három nap Í3 ették. Karácsony este az asztal alá is tettek beide. Szénát is tettek az asztal alá és zabot is, és éjfélkor odaadták a jószagnak. Volt olyan ember, aki hallotta, hogy a lovak beszéltei, iáikor ették, ás a tyúkok is többet tojtak, ha abból ettek. Névnapokat is úgy köszöntöttek, verssel: Serkenj fel, kegyesen! Mosolyog az hajnal Arany szárnytollakkal repül, mint egy angyal Felmék a hegyre, annak tetejére Ott mondok egy áldást szent János fejére Ha meghal azent János, a mennybe vitessék Az arany korona fejére tetessék Engedje az isten, hogy sok János napokat érjen Egészségben, ezt is töltse békességben. Egek a köszöntők is kaptak néhány fillért. Ezután Nagyszénás kezdett épülni. Először a Beller malom, ée a mellette levő utcák épültek, azutan a temető mellett, a kövesuttól jobbra levő urcák az első világháború előtt épültek, azután a kövesut és a vasút között és a vasút mögött az uj falu, és mostmár a sok szép telep: a Zerénvári és a Bacsó telep, izeken már egész alotákat é itenek. Ha felkelnének a sírjukból azok, akik akkor éltem, azt hinnék, hogy itt a földön van a mennyország, mert ilyen szépre egyáltalán nem gondolt akkor senki! Ha ma bemegyünk egy lakásba, olyan gyönyörű bútorok vannak, hogy nem tudom, abb n u régi világban a mágnásoknál volt-e ilyen? ÉN- nekem nem kellett a ciromból visszajönni, hogy ezt a nagy különbséget lássamT us monúdhatom, nagyon tetszik ez a sok csodálni való! Az a gyönyörű fürdő, álomszép szociális otthon, ezek a szép iskolák, még szebb gyerekek az iskolában! Egyik csinosabb, mint a másik! Nektek, kis úttörők, nem kell mezítláb járni, mint nekünk. A ti lábatokba hem ment tövis, és üvegcserép se vágta el a lábatokat. Az nagyon rossz volt, mikor nagy tűvel vették ki a gyerek lábából a beletört tüsköt! Hol a sarkára, hol a lába ujjara sántított a gyerek. A lábon, lm valami vágott seb volt, úgy gyógyították, hogy a poros falról meszet kapartak rá. Előfordult, hogy nagy baj lett belőle. Az is megtörtént, hogy a nyílt sebbe tehénganét_tettek. Még most is ismerek egy öregembert, akinek minden p ' ; зге a tehngané. Ugy-e, hihetetlen? De ha igy volt, így keli ii :
