Fekecs Erzsébet: „Mondd, mit érlel annak sorsa…” (a cselédek sorsa) (Tiszaföldvár, 1966) / 0134-1971

a fegyelem szigorú volt. Sőt még el is bocsá, tották a dolgozókat. Betegság cesetén a kommenciós orvos gyógyította őket, főleg olcsó orvosságokét kaptak a betegek /aszpirin/, A rendes fizetés hárem hónapig járt betegség esetén, de ha 1 éven tul beteg volt leszázalékolták, A cselédek között az erkölcs jó volt. Bár erre példát Kövér János felesége nem mutatott. Ugyanis egy őrnaggyal élt együtt, ma,d később el is vált férjétől, és Pestre került. A felszabadulás után Kövér Jánost Boldogházára deportálták, itt sok cselédje meglátogatta, mivel emberségesen bánt az emberekkel. A hibákról főleg az intézők tehettek akik nagyon embertelenül bántak a munkásokkal. Szegedi La, os aki a földesúr szobainasa volt, a kastély bútorait és értéktárgyait elhordta és Boldogházáról való visszatérése után /KövérJános/ Szegedi Lajostól visszakövetelte értéktárgyait, ezért haragudott rá Szegedi La,os és a hozzáhasonló "szegedi lajosok" . Kövér János utolsó éveit Tiszaföldváron Bácsme^iéknél a Rákóczi uton élte le. Szécsi András Tiszaföldvár. Tópart ut 3, Foglalkozása

: tsz-tag Külső-Kövérnél dolgoztam, mint cseléd. A munka április 1.-én kezdődött, ápr, l-ig tartott Aövetkező év/. A cselédek hajdani 4 órakap keltek, a jószágot etetni és naplementig dolgoztak. Reggeli fél óra volt, ebéd 1 óra, de még sokszor ennyi sem, mivel az állatokat is meg kellett etetni. A kocsisok feladata a szántás, fogasolás, vetés volt. A birtok irányítása az intéző kezében volt, aki a parancsokat a kulcsárnak adta aki, aki viszont a munkásoknak továbbitotta. Évi fizetés 16 q, buza, 8 q. árpa, 3 hónapi a 4 kg, szalonna, 4o pengő, 1 liter tej naponként vagy tehéntartás, a tehén élelmezését a gazdaság viselte. I-akni két család lakott közös konyhán, ezenkívül volt egy szoba és agy kis-kamra. Főleg vasárnap este szórakozásként citerás-bálat rendeztünk, de Tiszaföldvárra is sokszor bejöttünk mulatni.