Fehér Ibolya: Tiszaföldvári lakodalmi népszokások (Tiszaföldvár, 1958) / 0133-1971

a menyass ony n m mutatkozik* A vőfély ezekkel a szavakkal folytatja a versetl Tisztelt násznagy uram én csak azt c;jod lom, Hogy akiért jöttünk sehol aem látom* A kedves menyasa onyt edják ide nekünk, Hogy a nay templomba eljöhessen velünk* Mert ők már ezután csak egymásnak ókornak élni, Most menünk a frigyre az Ur áldását kérni* Tehát adják ide kérem, legyenek azÍvesek, Mivel sok a dolgom, hogy hamar végezhesaek, Adják ide kérem ne k<&éltessék, H; nem a menyasszonyt a vőlegény karjaiba vezessek* A menyasszony bejön a másik asobi'.bál, ekkor már teljes diszbe öltözött, odamegy a vőlegényhez, az átadja neki a menyasszonyi csokrot* A vendégeket megkínálják tésztával és borral* A vőfély elbúcsúztatja e menyese-onyt szüleitől, teatv. reitől és rokonaitői* Bú

ga

^t vers

a Örömmel virradt MÖm e reggel, Kedvvel üdvözöltem ártatlan szivemmel* De most már kedvemet szomorúság fogja el, Mert a házasélet utjera lépek fel* Hoaűzu az én utam, melyre most indulok, Azért jő istenem tehoz ád fordulok* Burzgá snÍvvel kegyelmet esd e*. lek, Mert áldást és b két tetőled nyerítetek* Mert ma vóltozik meg életemnek utja, Vagy holtig örömre, vagy örököt? bura* Azért jő istenem ne hagyj el, légy velem, Htocsáad meg ellened elkövetett vétkem* Add, ho^y boldog legyen az én páros éltem, Minden ösvényemen te légy csak vezérem* Szivemből sseretett édes jő szülőim, Éb kik jolen vagytok rokonom testvérim, Az istenre kérlek bocsássatok meg, Ha valamit vétettem tinektek* Kísérjetek ti is aa isten házába, Kérjétek az istent értem imádkozva*