B. Nagy Kornélia: Népemért halok meg (Bajkai Gábor élete) (Tiszaföldvár, 1952) / 0132-1971
• 11 Bajkai Gábor nagyon összeforrt ezzel a kis csapattal, baráti közösséggel. Különösen ezek közül Hegedűs Mihállyal és Pető Andrással. Ez a barátság nem csak a munkár öszpontosult, hanem szorossá vált és eltartott az egész életen át. Esténként , ha munka után összegyűltek, legtöbbször Bajkaiéknál , és Bajkai Gábor elbeszélte budapesti életét, éd a munkásosztály harcát. Ilyenkor tárgyalták meg saját helyaetüket is és keresték a megoldást a kevesebb munkaidő a jobb bérezés eléréséért. Rájöttek arra hogy egymagában, elszigetelve senki sem tud eredményt elérni , s ezért közösen kell cselekedni. Bajkai Gábor és harcos társai kapcsolatot kerestek más földmunkás szervezkedéssel és látták, hogy a dolgozd parasztok, zsellérek egységes pártot alakitanak, osztályérdekük eléréséért. Fáradozásuk eredményeképpen az 1900-as évek elején megalakult a * Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségé *nek helyi szervezete, mely akkor még csak illegálijscsan működhetett. Gyűléseiket is csak szabályellenesen tarthatták meg.így történt az is, hogy az első gyűlést, melyet Bajkai udvarán tartottak, nem tudták befejezni , mert közben a csendőrök is megtudták és elmentek megakadályozni. A hatalom mely a parasztság elnémitására törekedett, nem érte el célját. Nem ijedtek meg a parasztok a csendőrség első fellépésétől, hanem szervezkedtek. Kapcsolatot kerestek a helyi iparosok által szervezett Sz.D.P. mozgalommal. Mivel a helyi szervezetnek ugyanazok voltak a hibái , mint az országos mozgalomnak, nem látták a parasztsággal való szoros kfepcsolat jelentőségét, igy a paraszt és iparos réteg között ellentét keletkezett, melyen nem tudtak kiegyenlíteni. így mindkét szervezet egymástól függetlenül működött, és igy nem várhatták azokat az eredményeket , melyeket az együttműködés során elérhettek volna. A helyi egységért tett sikertelen fáradozás nem törte le s lendületet, hanem ujabb elérésére késztette a vezetőket. Igy kapcsolat alakult a tiszaföldvári - és törökszentmikiősi parasztszervezkedés között, mely már azonos jellegénél fogva eredményes volt. Törökszentmik.lósi parasztszervezkedés vezetője ^ezzősi Vilmos volt, aki mint tapasztalt kommunista sok hasznos tanáccsal látta el a tiszaföldvári tapasztalatlanabb elvtársait. Tőle kaptak különböző forradalmi iratokat/ brossurákat/ földmunkás és politikai szaklapokat.