Wendl Anna: Egykorú jegyzetek a Tiszaföldvár és Vidéke c. lap 1936. és 1937. évfolyamából (Tiszaföldvár, 1936-1937) / 0127-1971
sa. Az egyházakon és az iskolákon kivül Tiszaföldvár egyetlen művelődési, szociális és közgazdasági intézménye volt sokáig az Alap. Jelentősége óriási volt. A túlnyomó részben jobbágyi sorban élő lakosság igen nehéz helyzetben v< 100 évvel ezelőtt: a Tisza áradásai, a ex termőföldek csekély volta, sok természeti csapás. Vasút és kövesut akkor még nem volt, igy az értékesités ezer akadályba ütközött. Gyermekeit csak a jobbmódu szülők iskoláztathatták, s aki a községháza körüli központ tájékán lakott, ahol a két protestáns felekezet iskolái voltak. A "Kertek" tájékáról legfeljebb falábakon lehetett bejárni. Ekkor a földesúr: Báró Podmaniczky János elhatározta, hogy segiteni fog. Martfűi birtokáról 500 csomó őszi és tavaszi "életet" adományoz a lakosságnak, hogy abból "Szükség Hombár" létesittessék a "szűkölködő és nyomorgó" lakosság megsegítésére• Ehhez az önkéntes adományhoz a község módosabb lakói is hozzájárultak kisebb-nagyobb adománnyal. A mai pénzértékben mintegy 4000 pengőt érő alapítvány herkulesi munkába fog. Azonkivül, hogy számtalan megszorult embernek nyújt segitséget, iskolákat épit, járdát, téglagyárat épit, földet vásárol, vágóhidat állit fel, fürdőt létesit, vendégfogadót nyit, s mindezt oly üzleti rátermettséggel, ami egyszerű parasztemberektől szinte csodaszámba ment. A legrendesebb vezetés mellett is történtek károk, veszteségek. A behajthatatlan kölcsönök, a világháború és az azt követő forradalmak mintegy 300 ezer korona értékű készpéntvagyont semmisitettek meg. De azért azután is legkevesebb 720 ezer pengSt képviselő vagyon az ősök és a jelenlegi vezetők nagyszerű gazdálkodását, hozzáértését mutatja. 1937. szeptember Református Nagytemplom^építésének ideje II. József hires türelmi rendeletének idejére nyúlik vissza. /:1781.okt. 29.:/.E rendelet szerint, ahol 100 nem katolikus család van és elegendő erővel rendelkeznek, szabadoná: építhetnek templomot torony, hajfcang és nyílt utcára szóló fes^alt bejáfcás nélkül. Egyes történetírók szerint már az 1590-es években volt református eklézsia Tiszaföldváron és ez az eklézsia építtette a templomot 1787-ben az 1781. évi október 29-én kiadott türelmi rendelet 2. pontjának előírásához szigorúan alkalmazkodna"torony nélkül s véggel a nyitott utcának". A tornyot később toldották a templomukhoz. A temlpom és a torony azóta többször részesült renováxlásban, legutóljára 1928-29-ben. Ma a környék egyik legszebb református temploma. Ugyanabban az újságszámban : A tiszaföldvári összes ásott kutak vizét az Állami Vegyvizsgáló Intézet ember és állat számára ihatatlannak minősítette. - - - Ártézi kutjaink nagy részét Gyöngyössy József hódmezővásárhelyi kutfurómester készítette, aki adminisztrátora, üzletvezetője, egyenrangú társa sógorának: ifjú Rákos Imrének, aki édesapja után örökölte a fé'lszázad óta fennálló vállalatot. Hódmezővásárhelyen 18 kutfurómester él. Az egész országban 38 kutfurómestert tartanak nyilván. Gyöngyössy József a következő tiszaföldvári kútfúró munkálatokat végezte: 1./ néhai Molnár Lajos állomásfőnöknek Homokon, 227 méter mély,1929-ben 2./ 1930-ban Szénássy Sándor szeszfőzdésnek 213 m, Kalóz Benjámin szeszfőzdéjéhez 212 m. 3./ 1933-ban a Kovács Testvérek szőlőgazdaságába 264 méter, 4./ 1936-ban mélyítették a régi vásártéri kutat: háromszor annyi vizet termeltek ki, uj kutat készítettek az I. számú Kúttársaságnak, 314 méter mélyet, Dr. Vadász Aladár gazdaáságában 332 méter mély kutat fúrtak, Dr. Basch Lóránd kukásmajori gazdaságában 194 /149 ?/ méter mély kutat. 5./ 1937-ben az érhalmi legelőn 218 m., Szobotka Dezsőnek 306 m, Varga Ferenc szeszfőzdéjéhez 254 m, Dr. Basch Lóránt Homokréti Gazdaságának 232 m mély kutat fúrtak. Ezeket már a sógorával és Molnár Imre üzemvezetővel együtt fúrta Gyöngyössy József. Egyéb feljegyzések a kéziraton külön: Kopa Zsigmond és Borbély Lajos háza építése közben sárgaföldből égetett agyagedényeket talált»v mfntdir&33 1 a frn^fin hKi tol flniil ^ sn a Tafcuiii. A — * —
