Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

• u tartalom is, ami sslntén dunai hordalékeredetre vall. Futó hcmokbuckák képsődűse a pleisztocén végéra és a megyorőfcórra tehető. A fűtőhomoknak többnyire folyéviai homok a fekvője, sok helyen issapos, agyagos, vagy löasös üledékre települt. A futóhomok vastagsága néhány centimétertől 8-lu m-ig váltoiik. A Tissasugi futómokban as uralkodó frakció as apróssomU honok / 0,2 - 0,1 ma /. / 1. táblásat / m a sscmesenagyság van legaagyobb Vban képviselve a legtöbb kiskunsági homokfeltárásban is. Aránylag magas a kösópsseoü homok / 0,3 - 0,2 nm / aránya is. / 1. táblásat / fissont egyes feltárásokban nagyon finom a futó honol;, helyenként a 0,1 am-aél kisebb ssemoaék aránya eléri a 25-» >ot is. / 1. táblásat / A a*«acsevlasgálatok ne® mutatnak ki nagyobb ssemcseösasetételi váltosásoket, irányból vett minták alapján, liagy inga dosások vagy jelentősebb finomodások nincsenek. / 1-2. ábra / A Tlssasug területéről beGyüjtétt futóhonokok görgető ttségének ér téka és 4,65 kösött ingadosik. / a görgetettségl érték méghatárosása Krygoeakl - féle késsülékkel történt. / A görgetettség értéke éssakról dél felé csekély mértékbsm