Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

am járt esen a tájon, hanem as Alfóld Keleti rásaáben haladt le a Kőrösök Irányába. A plelsstooén végján * mélyebben fekvő keleti réssekre vissont f0h0Bat03jn nyomult rá as ús-Tissa-Ssamos finomsaaraü hordáid* ka. A Tissasug keleti réssében található, 10 méternél is vastagabb f inoraesemü üledéket as ős-Tissa-Ssamos as uj^ieisstocán második felében, elsősorban as áradások idején rakta le. A Tissasug egéssen a ploisstoeén végéig össsefUggött a Kiskunsággal, Vagyis a Duna hatalmas hordalékkúpjának a keleti ssegélyét képeste. iippen e peremi fekvéssel magyaráshaté, hogy felssinénmk geológiai felépítése bison/os mértékig különbösik a Kiskunságétól. A negyedkor kosepón, amikor a bánsági tó feltöltődött a magyaróra sági folyók erósióbáslsa 80-100 m-el alább ssdllt, s megnőtt a folyók sebessége. A homokos hordalékot már nemcsak görgetve, hanem ugráltatva ls ssállitották. A folyók kanyarogni laútek, s korábbi hordalékkúpjuk felsslnébe völgyeket véstek. A ttssa ekkor fordul el, 9 követ uj vonalat, éspedig a Duna hordalékkúpja és a keletről jövő folyók hordalékkúpjai kösötti mély vonalat követi. Hinos itt tektonikai törésvonal, nem abban folyik tehát a fissá, mlntahogy ast feltételeste Cholnoky, sümeghy, vagy Orbancsek. Urbanosek eserlnt a Tissa, a holooénban felújuló törések mentén bekövetkesett süllyedőkben foglal helyet.