Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

A Tisza partján láv3 kanyarulatok egyrősze természetes uton fasődött le, másrészük pedig mesterságesen, a szabályosáé* kor* A termésestos lefúsődés a legkülönbözőbb időben lejátssódott, a pontosabb Időt osak rétegtanl vizsgálatból lehet sejteni* Ifcrmószetea uton levetélt tiszai meanderek pl* Megy árok tava, Bánta leány ere, Ugl holtág, sasi ór

t Sasi tő, Bagy tő, Kakas ér, Morotva, Pőkahásl ár stb. A Pókaházi őrtől délre, Alsó-Tiszazugban rengeteg kusza folyómeder található. kérdéses, hogy tiszai vagy körösi meanderek-e ? Mesterségesen, szabályozáskor levágott kanyarulatok közül a legnagyobbat Tiszafüldvúr-Cibakháza kösött találhatjuk* fcb. 1 km-es átvágással, mintegy 10,5 km-es folyók*uyorulat vált holtággá. A közbesárt területet nevezik sárszögnak. Másik, szabályozáskor levált holtág Tlssaugnál, Illetve Csépánál található. A tiszai holooén ártérén helyenként felismerhetjük a Tissa hajdani övzátonyait, melyek valószínűleg FUra típushoz tartósnak. Különösen jól felismerhető e tiaael övsátonyok Tiszakürt és Tiszases közötti területen. A Hármas Kőröat szintén kíséri holooén ártér, ami a Tiszazug területén Gyügérl halomtól húzódik a torkolatig. AB aránylag keskeny holooén ártér itt is sok kanyarulattal tarkított. Esek is foérosKenyarulatok, de kisebbek, mint általában a tiszaiak.