Borza Márta: Geomorfológiai megfigyelések a Tiszazugban (Tiszazug, 1969) / 0126-1971

42 • Helyenként finomodás jelentkésik pl. Tlssainoka kőr setében. Illetve a fatóhonok peremi résseln, ahol már arősebb a keve­redő 3 a lóQZöa üledékkel. Tehít as apróssectü hookfrakció a domináld esőn a területen, a formakincsekben pedig a denudációs formák a Jellegzetesek* Kóhány méter hosssu homokhátak, asólbarásdák, garmadák és maradékgsrincek találhatók itt* Mivel a ssélbarásdák túl­nyomónk a garmadákkal g a arabén, esért ERfd típusba sorolható formakincs araija a területet* A finomabb ssemcsújü homokterületen, ott ahol a futóhomok erősen keveredik a lössiis homokkal, ott gyakoriak a buckák, melyek települései eléggé suvartak, pl* Tissalnoka vagy öreghegy körsetébon. A terttlet elsősorban a változékony / EH? /, éspedig a túl­nyomóan bevágd váltó só korty / SRTd/ állapot jellemsi, hiány­slk aaonban a változékony akkumulációs / JSBTa / állapot, ás Így hiányosnak as erre jellemed felsál ni formák, a pura­bolabuokák* A Tlssasug futóhomokos területén, főleg a déli pe­remi réseeken defláolés mélyedések találhatók* Itt helyenként a homokvonulatok távolabb kerültek egymástól, s köséjük lapo­sabb, néhány méter hoassu ós sséles csekély mélységű defláci­ós laposok ékelődnek be* Ifa&yon s sápén kiformált deflációs mélyedéseket láthatunk Tlssasostól keletre mint pl* e fertő vagy a Káthó-völgy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom