Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971

•16 ­ben lehet látni, jól terülje. Ha nem jól sikerül, meg szokták ismételni. A vető, ha jobb vagy bal lábbal lép előr-', és minden lépésnél térit is, azt mondják: két lábra ve t. Vannak olyan emberek is, akik csak akkor tudnak teríteni, ha csak a bal lábuk van elől. Ezek eg.y lábra vetne k vagy csoszogva vetne k. A jobb lábukat minden terítés után a bal mellé húzzák, és csak t , s akkor teritenek ismét, ha a bullái lépnek előre, A vetésnél mindig vigyázni kell, hogy az elő bal és jobb olda­lának terítésekor a két terítés kicsit egymásra keiüljön, mert széleik ritkák. A vetés r.ürüségéfc lehet szabályozni. Nagy mar­ku emberek sűrűbben vetnek.De lehet sürü a vetés,ha kisebb elő ket fognak, ha rövidebbeket lépnek, vagy ha nagyon egymásra teritenek.Általában minden ember kitapasztalja,hogyan a legmeg felelőbb, mekkorát kell lépnie, mekkora előt kell fognia ah­hoz, hogy a vetés megf elei<T sűrűségű legyen. /Vetéskor nagy szerepe van a szélnek. Ha a tábla hosszában fuj, akkor könnyű vetni, de ilyenkor mindig vissza kell menni a dű­lő végére. Ha oldalról fuj a szél, nehéz vetni. Sokszor ilyen­kor erősebben, laposabban kell teríteni, és nem is kell az elé közepén haladni, hanem kissé a szél felőli részén. Többször másodszori terítésre is sor kerül. Vetés közben, mikor a vetőzsákban már fogytán van a buza, a vető a legközelebbi zsákhál újra megtölti és halad tovább./ Mikor a vető egy elővel, melynek szélessége 2 - 2,5 m, végig­ért, közvetlenül mellé fordul újra. Itt is vigyázni kell,hogy « a két elő szélei egy kicsit egymásra terüljenek. A vetést igy folytatják tovább. Mikor az egész táblát bevetették, a mezs­gyék és a dülővégek bepergetés e k vetkezik. Pergetéskor kevesebb szemet markolnak, és las3u menés közben pergetik, morzsolgatják markiakból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom