Botka János: Hagyományos búzatermelés Csépán (Csépa, 1969) / 0123-1971

•10 alatta podig szántatlan sár, élűfőd, amit vakborozdána

k neveznek, A rosszul szántott barázdának, mely általában agy keletkezik, hogy a lő kitér a helyes irányból, vagy a szántó ember elmozdítja az ekét, solntén vakbarázda vagy másként blbickocoft

ó a neve, űz lényegében megszántatlan földsáv, földcsík, összevettetésnél a harmadik ekefogás közvetlenül az első mellé kerül. Végül a fogás két szélén egy-egy nyitott barázda marad. Azok az emberek jobban szerették ezt a sfcántási- formát, akiknek csak néhány hold földjük volt, mert a középbarázda helyén is jól termett a terület. Mig a két szélén a mezsgyék miatt igy is egy kis ut maradt vissza, amibe hiába vetettek bármit, nem volt eredménye. így mégis jobban kihasználták a területet. Később ez a szántási mód annyiban változott,hogy a szántás kö zepén az összevettetéskör keletkezett vakbarázdát megszüntették, fízt ugy érték el, hogy az első barázda méghuzása után viszszafordulískor az ekét ugy vetették bele a földbe közvetlenül az első barázda mellé, hogy annak földjét is visszafordította a barázdába. így nem maradt szántatlan föld az összevetés alatt, A továbbiakban már az ismert módon jártak el, Összevettetéskör elég magas hát keletkezik a fogás közepén, aminek a» a hátránya, hogy kézzel vetéskor a mag lepereg, és ráadásul a borona is sokat letürü

l ftóla. Ilyenkor egy esik keletkezik a vetésben. Üzen ugy szoktak segíteni, hogy vetés előtt egyszer láncboro/ nával végigmennek rajta. így nem lesz olyan magas én éles az összevetés, A szántási módok általában évente váltották egymást, de voltak olyan g zdák is, akik csak az egyik vagy másik formát használták.