Teleki Julianna: Gabona- és jégvermek Tiszaföldváron (Tiszaföldvár, 1966) / 0120-1971

_ E _ S legyen a jég. A verem készítése hosszú ideig tartott. Elsősorban nagy gödröt kellett kiásni, mégpedig vagy téglalap alakút, vagy köralakut. Az alak a jégverem rendeltetésétől függött. - A gödröt könnyebb volt kiásni, mint a gabonavereicnél, a szerszámokat illetően. Itt már lehetett használni a hagyományos nyélhosszuságu szerszámokat:1apát, ásó, csákány. A föld kiemelése itt viszont nagyobb gond volt, mivel nemegyszer elárte a jégverem mélysége az 5 métert is. Felhasználták a fizikai törvényeket: egyszerű csigát alkalmaztak. Kázzel fából faragottak voltak még ezek a primitiv földkiemelő szerkezetek, de a célnak megfeleltek és emelték a munkatermelékenységet. A csigán átvetették a kötelet, egyik végére ráakasztották a vesszőből készitett kast és igy juttatták a felssinre a kitermelt földet, sárga földet. /T.i. a jégvermeket is csak kötött talajban lehetett tartósan megépiteni./.- - - A következő munkafolyamat a jégverem gödrének téglával való kirakása alul és olcalt. A jégverem oldalai a gödör alja felé kissé ferdén befelé hajlottak. Még a felszintől feljebb is volt alacsony téglafal fundamentumnál, hogy biztosan birja a neház, vastag nádtetőt. A gödör és a felszin fölé emelt alacsony téglafalra épitették a tetőszerkezetet. Ez utóbbit fagerendákból készitetták el és erre kb. 40 cm vastag nádburkolatot helyeztek. A nád szigetel é3 ez jó, mert itt olyan anyag szükséges, amely nem engedi át a hőt. A nádat a cibakházai Holt-Tiszában vágták, de elmondták azt is, hogy Tiszaföldvár határában is volt régebben nagyobb nádas több helyen is. A táglát az 1370-es évek óta a tiszaföl^vári téglagyár készítette. A jégverembe két ajtón keresztül lehetett bejutni. A két ajtó közötti kis, rövid folyosószerü rész szintén szigetelésre szolgált. Mindkét ajtó kettős deszkából épült. Honnan hozták a jeget ? Részben a mai "Sziget" egy régi tavából. Ez a tá ma már nincsen meg. Részben pedig a Csurgópart melletti hatalmas gödörből. Ezt a gödröt az 1895. évi nagy árvizkói készítették, ebből emelték ki a gyors gátépitéshez szükséges földanyagot. Egyik-másik megkérdezett szerint az Érhalmi legelő területén lévő laposok jegét Í3 "vágták ". Egy átlagos nagyságú jégverembe 100 métermázsa jég fért el. A jég verembe rakásakor egy ember lent volt a veremben és törte a jeget. Amikor telerakták a vermet, akkor besózták a jeget, majd oldalára és tetejére szalmát tettek az olvadás ellen. A jeget egészen a verem tetőrészéig rakták. Felette a hőmérséklet a legnagyobb kánikulában sem ment fel 8-10 foknál jobban. - - - Amikor már alaposan fogyott a jég, akkor létrán mentek le a verembe. A jégdarabok között csak csorog a viz, ha vékonyan is. Ezt a vizet a fenéken egy lxl méteres nyiláson egy gyűjtővödörbe vezették. Ez utóbbi módszer csak a legújabb jégvermeknél volt meg. Régen nagyon sok jégverem volt Tiszaföldváron, majdnem kivétel nélkül magánembereknél,cte ezeket betemették. Ezzel kapcsolatban van személyes élményem is. Hat éves koromban költöztünk ide Tiszaföldvárra, házunkat egy hentestől vettük. Ennek a háznak az udvarán is volt egy jégverem. Az akkor már üres jégverembe nagy előszeretettel másztunk be. Ott voltam a jégverem betemetésénél is. Több kocsi földet kellett odahorcatni, hogy a nagy gödör eltűnjön. Nagy és tartós esőzéskor egy kis süppedés még az elmúlt évek során is volt a jégverem helyén. Ma a Községi Tanács épületének udvarán van jégverem és a Földműves Szövetkezet nagyvendéglőjének udvarán. Ez utóbbi méretei a következők: 4 méter mély, 5 méter hosszú és 4 méter széles. Volt jégverem a jelenlegi /uj/ gimnázium udvarában is, egy Weisz János nevű fanagykereskedőé volt ugyancsak kettős ajtóval, téglalap alakú. Kúpalakú jégvermet már nem láttam. Igen célszerű volt, mert teljesen körbe lehetett rakni náddal. Ahol szükséges, a jégvermet ma is használ-