Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e nyomé e hajdani teknővájásnak, hacsak nea. vándorcigányok végazték a munkát. - A "teknő", "tekenő" szavunk honfoglalás előtti török eredetű szó /5.J305./ , a XIII. században már helynévként szerepel. A "hát" szavunk talán finnugor eredetű /5.*11C./ . A teatréezrSl és a háticeomag jelentésről vitték át a •hegyhát" jelölésére. Egy dolog szól a teknő, mint hegy forma-jelölés ellen : a teknő szóval inkább mélyedéet jelöl a magyar nyelv. A nyílásával lefordított teknő hasonlatot kiemeli kedéare nem ismerem. 189./ í örökré t :A Mákszem éa a tőle északra fekvő Odoihegy közötti alacsonyabb nyereg /553 «/. Lapos, kis területű rét, rajta erdei át vezet a nyugati Csereanyé8-patak völgyéből ás a Mákazem nyugati oldaláról az Odorhegy északi oldalén húzódó nyugat-keleti irányú erdei úthoz, az Odorhegy és az Odorvár közötti kis nyereghez /kb. 52C EI/. A Törökrét vékon^talajú terület, ahol kutató áaást is végeztünk, hátha valaud nyomát találjuk az egykori Cd orv árhoz tartozó jobbágy-településnek, valamilyen termelésnek, tevékenyaégnuk /kultúrteluj, égett talaj, lelet, stb./. Eddig nea volt eredmény. "Törökrét" elnevezés van Cserépváraljától észak-északkeletre, jóval kisebb tengerszint feletti magasságon /214 m/. A "török" szavunk honfoglalás előtti, a "rét" szavunk is honfoglalás előtti, de ismeretlen eredetű /3.:?17. és 257./. A z Odorvárba való fel-, illetve az onnan valá lejárás valószínűleg a Törőkréten kereaztü>fcörtént, jnivel az egykorú dél-bükki jobbágyfalvak ffelől ez ez irány volt a legjobban járható út lovak, szekerek és emberek számára, -— ha déliől történt a közlekedés* Ha északról saállítottak valamit, akkor a Zsilibes-oldal volt a legalkalmasabb. A bükkzaérci néphagyomány szerint a "Törökrét" a törökök hadiútja volt. Hogy ebbe a sziklavárba /Odorvár/ lévai, szekérrel is közlekedtek a középkorban, annak bizonyítékai a romok között, a lejtőtörme— lékben talált kengyel- és patkószeg-maradványok, régi szekérszegek, agyonrozsdásodott patkédarabok. Ma Bükkzsérctői a Törökrátig gépkocsival járható széles erdei utat építettek gépekkel és robbantáacal 1967-C8-ban. A Törökrét a természetföldrajzban iskolapéldája /típuaa/ az aazimnietrikusan kialakult nyeregnek. A nyugati elvégsődése viszonylag enyhébb és hosszabb Rejtőkkel esik le a Cseresnyéspatak völgyire, míg a keleti elvégződése nehezen járható, erős reliefenergiával eaik le a Hárskúti-lápára, az Oaziai-medencére. Ennek az aszimmetriának részben szerkezeti /tektonikus, részben éghajlati /klimatikus/ okai vannak. 190./ Török-ú t :Az Egertől északkeletre fekvő Várhegytől /CC9 m/ északkelet felé kiinduló gerincút : Várhegy /CC9 m/ Vaabánya-hegy /572 m/ Csóhány^titő Borzlyuk-te tő/573 m/ Ibolyás Eregető / 5 47 m/ Büdöskút-tető Völgyífcház, s így tovább, fel a
