Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e magas délkeleti csúcsa. Az "orom" szavunk ugor eredetű, egyik jelentése : "hosszas hegyhét", jól megfelel a mai bükki népi értelmezésének, de a máaik ősi jelentése : "hegynyereg", a Dél-Bükkben nem használatos. 186./ Táskás-ré

t : A Lajpos-fertő és a Táskís-hát /Nagy-Táskás északnyugati, 554 m-es csúcsa/ közötti üde füvű kaszáló, a hsjdani/XIX. szá< zadban is !/ belső-magyarországi transhumence-písztorkodás egyik szép területe. - A sokféle "Táskás-" összetétel is bizonyítja egykori fontos funkcióját, ha nec. is mondták vo^na el interjú-alanyai^ az állattartásra vonatkozó anyagot. Nyilvánvalóan fontos állattartó terület volt, ahol kis térségben ennyi azonos és részletességre törekvő elnevezés-csokor van. Szükség volt a megkülönbözt<tésre, részben a szakaszos legeltetés, részben a tol ajdonjogi-legelőfelosztási viszonyba "irték ezt elő". /A "Táskás" széra az értelmezés kísérletét ld. a "Nagy-Táskás" címszónál t/. Az ismeretlen eredetű "rét" szavunkkal kapcsólatban /3.J257./ nyelvSszeti munkákban, nyelvészeti bírálatokban többször olvastam kifogIst, hogy ne-n fogalmazzák meg a szeraők, gyűjtők pontoson a "rét", "kassáló", "legelő", "mező"éa hasonló szavuk jelentését, tartalmát, gazdasági funkcióját. Nem vagyok képzett nyelvészetileg, tehát mérvadó sem vagyok a kártlés eldöntésére, de mint az országot több mint 45 éve járó e&ber, sokfelé érdeklődtem a pontos magyarázat után anélkül, hogy megtaláltam volna. így pl. a kárpétaljai ősi magyar f alvakban/Hosszúméaő, Vi8k, Técaő, Kerekhegy, stb./"mező" alatt a szántóföldet értették, vagy mindent, a&in fölcm'íveléa, termelés folyik, kivéve a gyümölcsöst, annak "láz" volt a neve. 8C. évee magyar házigazdám, ha "a mezőre ment", ez alatt értette a káposztásföldjét is, a kaszálóját is, a gabonás részt is. Vjszont a Szolnok megyei Tiszazugban passzív interjú alapján a "meaő" soha fel neas azántott "szöz" legelő. A "kaszáló" és a "rét" keveredik, és rendszerint nem legeltetett szénatermő területet jelent, ahol azonban a kaszálás, szárítás és behordás után legeltettek is. 187./ Tehén-láp

a tDükkzsérctől északra, a Mákszem csúcsától délnyugat felé húzódó 8zárazvölgy neve, a Lénárt-kerttői északra, északkelet re. Az erdei legeitetéat jelzi a név, ma is itt legelnek sokszor az állatok. Inni a Cseresnyés-patakhoz járnak. - A "tehén" szavunk bizonytalan eredetű /3.*3<-5-/, a "lápa" szó magyarázatát ld. a "Dudainé kút lápa" címazónál ! Földrajzilag magyarázható "lapos" szavunkból is, mivel mindig völgyet jelent, meilákvölgyet a "lápa" szavunk, tehát a környezethez viszonyítva " 1 apos he'yet". 188./ Tekenőhá

t :"Tekenő alakú" így az egyik közlés, "Teknívájó cigányol dolgoztak ott" mondja a másik magyarázat. Valószínűbb az első magyarázat, már caak azért is, mert a faluban nincaen megbízható