Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 2 e ba vagy a barlangazáda előterébe, ahol azáltal, esőtől biztosan védett menhelyet találnak. Lapátszá-ira lehetne gumós ürüléküket kihányni minden évben. 172./ Sut-láo

a í A Fénykőről dél felé vezető mellékvölgy. Ezen lehet kijutni a Pusztahegyhez, Aranygombhoz. Északi vöigyfőjében egykor erdészház volt. Nyugatról az Élőhely, keleten a Kút-hegy, északon a Fénykő határolja. - A "sut" szavunk elvonáa a "euttom", "euttyom" főnévből, talán hangfeotéa saülte szó /3.*276./. A "sut" szó jelent szurdokot, zugot, rejtekhelyet, völgyben fekvő falvak alsó részét /37.:158-159./. Bükkzsárci interjuelenyeink ia így magyarázták : félreeaő helyen szűk, zárt völgy /lápa/. Nem fű völgy , htpem mellékvölgy, amely végül is beletorkollik a fővölgybe : a C-a

^sn

y?a-patak völgyébe. 173./ Sut-puszt

a tMeaBzflnt erdészház a Sut-lápa északi völgyíŐjében./Ld.a "Fénykő-lápa" és a "Sut-lápa" címszavaknál !/. 1886 éa 19O9 között még szerepel s térképeken ia, az 1930-as évek térképein már nea. Megszűnésének időpontját nem tudták pontosan megmondani. 174./ üaent l rasébet-forrá

s : Ld. a "Cseresnyés-forrás" címszónál ! 175./ Szénérető-lán

a : "Az erdő leégett éa a fák szénné égtek". Igen rossz helyi magyarázat ! Bükkzsérctői északkeletre, a Haranglábháztól délkeletre húzódik. Szénégető bogsák voltak itt régebben, innen a neve. Ha egy erdő leég, "Ügett erdő" lesz a neve, ilyen van ia az Odorvártól délre, a Fénykő felé.- A "azán" éa az "égető" szavaink finnugor eredetűek /3.í28C. és 57»/» A szénégetés a kát világháború között szűnik meg ^környéken, virágzott az első világháború előtt. A bogsáknak vízazintes padkát vágtak a lejtőn. Ilyenek nyomaira ma ia bukkanunk, de lassan egybefolynak az általános lejtéstrénnyal. 176./ Szilvás-1áo

a s*Gyümölcstermő terület, főleg szilvát ternelnekr. "Szilva" szavunk azláv eredetű, magyar helynévként a XIII. azázad elejétől szerepel /3.J290./. Valóban sok a szilvafa, semmi érdekes nincsen benne, egész országban mindenütt megterem, ezért terjedt el a szilvapálinka is, itt is szeretik nagyon. Sok az elvadult, elkicsinyedett szetaű ezilve. Ujabb térképeken már "Szilvás-völgy" a neve Bükkzsérctői nyugatra. A "Novaji kunyhó"-tói kezdődik /völgytő/ és a Kerekdoebot északról megkerülve éri el s Cseresnyés- patak nyugati teraszait, azokat átvágja, tehát itt a pleisztocén időszaki teraszok kialakulása utáni hátravágódáe történt a völgyfejlődésben : a pleisztocén-végi Alsó-Szilvás-völgy "lefejezte" a pleia|pcán elején kialakult Felső-Szilvás-völgyet /kaptúra/. 177./ Szomjúhoz

ó : "Eaen a területen nem volt forráa és ezért nevezték így el".- Finnugor eredetű szav

u

nk /3.x293./.