Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971

- 65 Bükkzaérctől északra, a Táborhegy, a Caipkéa-tetŐ éa a Zsilibes oldal közötti kis rög. A bükkzsérciek azerint azért "Odvas bikk" , mert. "ílapy fák vannak ott. Két fából 25 Irméter fa van." Lr a magyarázat a "bükk" szóra, de az "odvas" jelfő eredeti jelentése /tehát, akikor a földrajzi név kelotkezett/rár nehezen állapítható meg. barlangi üregek feltűnőek nincsenek. Ha jóval a korszer3 erdőgazdálkodás elterjedéae el^tt keletkezett a szó, ami nagyon valószínű akkor régi, odvas bükkfáktól kapta a nevét. Talán az "odvas" szavunk egyezerben "régi"-t jelent a területen található már erdőkhoz képest. Jelenleg itt is rendszeres, tudományos erdő gazdái kod á

a folyik. Az 19< 7-68-ban megkezdett erdei út építése a Kékszám Odortaegy oldalában errefelé ha-ad. Itt több évre terveznek fakitermelést, majd új erdők telepítését. A gépekkel épített út mindenféle járművel járható. Az erdők csendjét 1967 óta a bulldózerek, vontatók, 3-5 tonnáa tehergépkocsik zúgása töri meg, de ez is hozzátartozik a mai élethez, mi nár megazoktuk, még az időnként hata'moa robbanásokat ia. Az "odvas" 8zavunk a finnugor ereuetfil "odu"-ból származik, helynévi összetételben először a XIV. század első felében fordul elő /3.:221./. "Pükk", "bikk" szavunk eredete emelőre ismeretlen /10.:401-402./. 146./ C rtá

a : Irtásterület. Az "irtani" igénk régebbi alakját Őrizte meg : "orteni" /3.Ü37./. Finnugor eredetű azavunk.- Noszvajtól délkeletre egy "Ortvány" nevl terilet is szerepel /270 m/. A tengerszint feletti magasság is mutatja, hogy az erdők régebben mélyen lent voltak a mai átlagoe erdőhatár elett. Arpádházi királyaink idején "ortáa" azavunk már sörön szerepel. A Bükk-hegyaégben az "Ortás" meglett az "Irtás" azó is szerepel. Nyilván az utóbbi kéaőbbi hangzófejlőtéa eredménye. De valahol a "Nyelvőr"-ben olvastam, csak bolond fejjel nem jegyeztem ki, hogy vannak nyelvéaz körökben olyan sejtések, amelyek szerint azonos tárgyat, területet, folyamatot, jeleneéget jelentő szavaink magaa-, közép- és ttSlyhangzós alakjai neiucsak hangzó fejlődés eredményei, hanea valami, a tárgyhoz, folyamathoz teperló értelmük, jelentéaük ia 1 enne. Ilyen értelemben a cikkíró kíaérietet i8 végzett gyerekekkel. Terr^észeteaen azt ia tudón,, hogy zaákutcába is el lehet jutni: szubjektív önkényesség, stb .Ld. Erdélyi József "Ardéli azlp hold" c. aíKvét, amit alaposan megkritizáltak a második világháború előtt és alatt a nyelvéazek, de ha a hangutánzó szavak és a hangulatot kifejező azavak tömegére gondolunk, nem tagadhatjuk el megának a gondolatnak, feltevé8nek a jogosultságát. 147./ C azl

a : Bükkzeérctől északkeletre, a Hór-patak azwrdokszord völgyében