Dr. Varga Lajos: Adatok Bükkzsérc és környéke földrajzi neveihez (Bükkzsérc, 1968) / 0114-1971
- 2 e 111•/ I ánskú t sRétegforrás Bükkzsérctől kelet-északkeletre a i'usztahegyen, ahol a református templomtol kiinduló, erősen bevágott szőlőbeli kocsiút felkapaszkodik a fiatal bokros erdő széléhez. Itt jelenik meg jobban láthatóan a felső-karbon időszaki sárgás agya&pala. A kocsiúttől bokros-erdős emelkedőn lehet — gyalogösvényen — regközelíteni a hűvös-árnyas helyen keletkezett, hideg vizű forrást. Kis vízhozanú forrua, mivel a málló agyagpala éa a húzódó lejtőtörmelék anyaga erősen összetapadó, lassan szivárog csak a talajvíz benne. Széles vízgyűjtő medencét képeztek itt ki, mert innen hordják a vizet a permetlé készítésihez a 20-30 méterre kezdődő szőlőterületre. A forráshoz két olcalról vezet gyalogösvény : annak is, aki"mülről" jön, annak is, aki "alulról" jön. A két ösvény egymás felett von. 1967 nyarán barbár "turisták" otromba betűkkel ráfestették : "Gabi-forrás*, az a név terjed is eléggé, bár a falusi öregek helytelenítik az új el nevezé8t,aőt, huligánoknak nevezik azokat, akik az új nevet odapingálták. A bükkzsérci ismeretközlőnk a következőképpen "határozta meg" a Lápe-kutet :*• A Szőlő-, vagy Rigóhegyen található. Mivel völgy mellett van, s a völgy itt /t.i. Bükkzséreen/ lápát jelent, erről nevezték el".- - Interjualanyaink szerint is, de a részletes térképek szerint is a "lápa" mindig rövidebb mellékvölgye t jelent. - A Bükk-fennsík déli száléxCl déli irányban /az Alföld ífelé/húzódó fő völgyek nave mindig "völgy" sííór-völgy, I.ök-völgy, Hidegkúti-völgy, Vöröskő-völgy, stb. Természetesen kivétel is van, s az elnevezések megoszlása sem egyenletes. így pl. a DélBUkk keleti felében túlnyomó a "völgy" elnevezés, míg Bükkzsérctől északra a "lápa* szó van túlnyomó többségben, míg a Dél-Bükk nyugati felében vegyesen fordul elő a két felazíni for^anév. Átnéztem a Bükkhegység után keletre következő hegység részletea térképét, azon a területen kéezített jegyzeteimet : egyetlen "lápa" elnevezést nem találtam, nem jegyeztem fel, csak "-völgy", "-patak", "-ér" elnevezések vannak "völgy" jelentésben, vagy pedig a völgy egyedi neve, de a "völgy" és rokonszavai nélkül. 112./ I énártker t t Bükkzsérc községtől északra, a Csereenyés-patak bal part< ján, az új erdei út mentén, pataktera sz 0n épített erdőőrház éa kert közel a Boldogasazony kútjához /Mária-forráéhoz/. A magános település környéke erdőirtás : legelő. Az Előhegy és a T ehénlápa között találjuk ezt a azép, romantikus, különálló kis magá» nos települést.- - - A "kert" azavunk való8zínűleg finnugor eredeti /3.J1C2./, és nem a mai érteledben haaználták kezdetben, hanem inkább az állattartással kapcaolatos bekerített térséget jelentette* A "Lénárt" személy- és canládnév már az európai művelődési körből való : a "leonardua" Aeonhardus/ görög-latin összetételből.
