Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966
45 Ki-ki másként oldja meg feladatát. Egyesek a permetezőkád,'ukat viszik el a kúthoz, ott készítik el a szert, ás onnan hordják a hátukon permetezővel locs oln i. Wdsok a vizet viszik vödrökkel, vcgy ha ketten vannak 40-50 11toros dézsában a kuttél oly módon, hoíty a dézsa két fült'n koresztüldugnak egy botot, és két hosszabb rúddal alátámasztják a bot két végét. Ugy járnak el, mint cséplésnél a szalmahordok. Vannak akik kocsival szállítják a kuttél a vizet. Faltesznek egy-kőt szílkszáju kádat, a kútnál telohuzzák, aztán vagy pokróccal lekötik, vagy veeozőkast tesznek bele, hogy megakadályozzák a viz kilötyö^eét, A gunyhénál azután kimeregetik és a permetezőkádb a hordják. Ezután következik a kikkő vagy a rézgálic ásztatása . KSt általiban a gazda közvetlenül a permetezés előtti érákban végzi, vagy már előző ests. Be aznap kevesebb munkája van, akkor re ;gel teszi be ázni a kékkőt, és addig elszedi a totejt , A rézgálic áztatását egy külön erre a célra készített sürüfonásu hosszúkás vessző-kasban v'gzik, amibe azonban nem öntik egyszerűen bele a kékkövet, hanem egy harisn.yapzárb a, másképpen trimfllszárb a vagy huszekllszárb a előzőleg belekötik. A harisnyaszár szűrési célokat, a kas pedig biztosítást szolgál. Azután a permetezőkádon keresztül karét fektetnek, ehhez kötve belégatják a vizbe ugy, hogy a kékkő éppen csak belemerüljön. Itt ázik több érán át a kellő menynyieégü rézgálic. Közben még elkészítik a méaztejet . Az oltott meszet vízzel felhígítják. Kb. 1 hl. bordéiié előállításához 10 kg. oltottmész és 2 kg» rézgálic szükséges. De ezt az időjárástél és a védekezés fokától függően növeli lehet, sőt kell is.
