Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

39 nem kell olyan mélyen, mint kapáláskor megmozgatni, ezért a kara&zoléfe.jne

k nem is kell olyan szélesnek lenni. De a könnyű, kis esZkÖZsel a füves szőlőt megmunkálni nehéz és ezzel magyarázható, hogy a keskeny kaparófo

j szélesedett, nehezetbé vált. így nem kellett olyan erővel a talajba nyomni. ost már általiban 12-14 cm. széles, 20-32 cm. hosszú karaszolófejeket használnak. A karaszolások száma nem állandó, az időjáristől függ. Általában azo ban a következők szerint szokták végezni. Korai karaszolás A tavaszi munkák során a talaj nagyon Összetaposódik, és a felmelegedéssel megindul a gyomok kelése is. Az első karaszolásra igy ánrilis végén vagy máju3 elején kerül sor. Ilyenkor 6-8 cm. mélyen kapálják meg a talajt. A gyomirtó karaszolás ! zekre május, junius és julius hónapokban kerül sor. Ez időszakban elég 2-3-szor sekélyen kaparni

. Az a helyes azonban, ha nem csak akkor kapálják a szőlőt ha a gyomosodás megkívánja, hanem minden nagyobb esőt után is. Különösen ott kell erre ügyelni, ahol a homok földdel kevert, azaz a talaj kötöttebb. Karaszoláskor, ha azt nők, férfiak együtt végzik, mindig a férfi halad olcl, ő indul az első ut^an. Abban az esetben viszont ha esik férfiak végzik, mindig a leggyorsabb kezű az első. Est a munka sajátos lefolyása kövatelik meg. Ha egy píszta karaszolását elkezdik, előszöt az első t'kesor mélyedéséből ^araszolják ki a fávet, a beszóró homokot a kittit felőre. / Azért a kisüt, düló

ut feléről van szó, mert o másik fele már a szomszédos gazda birtokához tartozik, és annak megmunk álása már az ő i'eladuta. Tehát az első kar-zoló ember a kisüt felét és a tőkeaor közét tisztítja meg. ikor ő már 2-3 m-t előrehaladt, a következő