Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966

30 A harmincas óvóktól kezdve azonban már törekedtek a tőkesor** ban nevelni a fákat, A fiatal ssőlőkbo a máshol nár megerősödött kis csemetéket helyezték el. Kezdetben ezek a gyümölcsfák vadon nőttek, később már az nnysfáról nemesítették le őket, általában minden szőlősgazda ismerte ezt, de nem mindenki keze után fogant a szem, Toltak olyan emberek, akik csaknem teljes biztonsággal végezték a szemzést, ASt mondták jó szem, könnyű kéz és egy kis figyesaég kell csak hozzá, A gyümölcsfákat egyre céltudatosabban kezdték keaelni, A legújabb telepítéseknél már fajtáknak megfelelően cso;>ortositottik a fákat, l^aisan egyes helyeken a szőlő és a gyümölcsfa elvált egymástól - és létrejöttek az első gyümölcsösök, Kzekben uralkodó az alma-, barack-, ás szilvafa lett, az a különválás már a modern aaoiőtermeléaüez vazefc bennünket, Kzek után tértink rá a termő szőlő munkálatainak ismertetésére ,far-nészate8en a tavaszi raüvaletekkel kezdjük, ízek közül is első, bár nem ninden évben megismétlődő trág

yázás. Az első világháború előtt még 6-8 évenként, napjainkban pedig már 3-f esztendőnként trágyázzak a szőlőt, eraze ezt az időt nem lehet Így kiszabni, mert trágyázás a szőlő állapotától és a csspadékviazonyoktól füí»g, A jó gazda a szőlő vesszőiről meg tudjo állapítani a trágyázás szükségességét. Ha a vesszők gyengébben fejlődtek, vékonyabbak, rövidebbek, mint előző évben, feltét énül tápanyagpótlásra van szükség, Kz a visszaesés nem látható azonnal, és gyakorlatban ember nem is veszi észre, í. zért az a legjobb, ha taár akkor trágyáznak, ami or a szőlő rendesan terem, A legjo:>b és legtermészetesebb trágya az istálótrágya, a naj vagy másként gané

j, ffs állíati eredetű, a praazti gazdaság jó szájalt marha, ló, disznó, aprójószág, birka, kecnke alól kerül ki. hz istállőtr'~?a nemcsak a növények számára szükségec