Botka János: A csépai szőlőművelés (Csépa, 1965) / 0106-1966
24 A padl'ísrésaev) tartottak a munkaeszközöket. A belső szobában általában volt egy ágy, kát vakablak és egy kis asztal. Az előszobában volt elhelyezve egy-két kisebb kád, permetezőt mésztartály és még néhány kisebb eszköz, f-a volt tehát a nyári lak s. Ennél valamivel nagyobb épületben laktak a esőszök. A csőszhá z már berendezéseit tekintve nem tért el a szokásos parasztháztél. Ebben már az év nagy részében állandóan laktak. Kezdetben még sok csősz volt. k vigyáztak a gazdák terményeire és gunyhókban elhelyezett munkaeszközökre, mivel a tulajok donos csak addig tartózkodtak a szőlőben mig munkájukat elvégezték vagy az érett gyümölcsöt leszedték. A csőszőket szavazásnál választották azok közül az emberek közül, akik legjobban israerték a maj d járásukho z tartozott területet* Szolgálataikért terményt, bort és pénzt kaptak, ivei a csősz mlssal ner foglalkozott, a fejadagjá t a gazdák adták össze. Önszel a csősz összejárta a járásba tartozó gazdákat, és kapott tőlük 5-6 kg. búzát, krumplit, pénzt, a szüret után pedig még 5-10 liter mustot. A szolgálat ne« volt nehéz, csak sokat kellett járkálni. I inder. szőlő darabot naponta meg kellett látogatni, A gazdák ezt meg is követelték. ÍZ ellenőrzése ugy történt, hogy a csősznek a kunyhók elé naponként jelzéseket kellett botjával rajzolni, ami tanúskodott a megjelenéséről. A csöszök száma egyre fogyott, napjainkban már csak 2-3 járja a szőlőhegyet. A szőlőben laktak az év nagyrészén a kofá k is. Kaek már egész nagy házat építettek, több melléképülettel. A kofák voltak a gyümölcs és szőlőfelvásárlék, akik azután más vidékre, távolabbi városokba, ^alvakba szállították árulkat. A gazdáktól általában egyforma áron negvásárolták a terményeket és ezt
