Cseh László: Szelevényi gúny és maradványnevek (1966) / 105-1966

Semleges szamára, tudomásul veszi, és különös tetszést vagy haragot nem vált ki belőle. Haragszik szóval jelöltem azt az esetet, amikor az elnevezett nem szereti hallani a nevét, megsértődik, ha hallja. Ezzel majdnem azonos, ha szégyenli, de verekedés oka nem lehet a név. Az ötödik eset, ha az elnevezett annyira haragé ik ragadványnevéért, hogy hallatára verekedés ie keletkezhet,

7. d/ pontban a név elterjedését, használaténak módjait, használóit jegyeztem fel.

Példamondat közlése Kovács László tanúimén a szerint általában felesleges, ezért én sem sokat jegyeztem fel, / Magyar Nyelvjárások III. k. 177. 1./ .

Gúnynevekkel verset, mondókat nagyon' keveset találtán.- 2 -it

Életkor szerint:

Csoportosítás

1, 41-50 éves az elnevezettek többsége: 60

2. 11-20 " 43

3. 51-60 " 39

w 4. 61-70 " 27

5. 31-40 " 26

6. 21-30 " 15

7 . 70-80 " 7

217

Feltűnő, hogy a 21-30 éveseknek nagyon csekély számú gúnynevük van, az első helyen viszont a 41-50 évesek állnak.

Érdekes jelenség az is, hogy a gúnynevek csak né ény esetben öröklődnek apáról fiúra.

Nem szerint: az elnevezettek között egyetlen nő található.

Az elnevezés alap,1a:

1. Leggyakrabban az elnevezett testi vagy lelki t lajdonsága:

40

2. Jelentős a szójárás, gyakori moniás, szokás alapján történő

elnevezés: 25

3. A hivatalos névből képzett ragadványnevek száma:

16

Ennek leggyakoribb esetei: a/ Magyar ember ; záraára könnyebben kimondhatóvá teszi az idegen hangzású nevet b/ Játékos képzés, a név elférdi

. tése, szójáték képzése

Ezen kivül találunk még a foglalkozással kapcsolatos ehieve-