Barna Gábor: „… és boszorkányok pedig nincsenek” (1965) / 0100-1966

javulni, Egyszer elmegy apám a jósasszonyhoz, hogy megköszönje, hogy nem feji már a tehenüket * " t « senki sem. - Nem ám! - mondta, - Menjen el a 6, 7. tanyába, ott lakik a másik jósasszony, az fejte a tehenüket, - Hát el is ment, hogy megnézze a boszorkányt. Kérdezte tőle: - Mi baja szomszédasszony? - Elestem - azt mondta. - Aztán majd eltörtem a kezem. A fene megeszi, beleszúrta apám a kést." /Hürkeca Ferenc./ MF. Jani mesélte, hogy náluk nem volt fekete tyúk. Mégis egyszer egy fekete tollatt találtak a szobában. Megrontó valami volt az." /Barna An talné./ A kicsike nyakába pántlikát kötöttek a szem • melverés ellen. /Kiss Elek*/ Szemmelverés ellen selymet kötöttek a kicsi kezére. Mindegy milyen szinüt. /Barna Antalné,/ Esküvőre menet a menyasszony cipőjébe pénzt tettek. így nem tudták megrontani, /Hürkecz Ferencné./ A szemmel megvert kicsit egy aassony a bal karjára fektette. A másik kezével egy flndzsát^ tartott a kisgyermek feje fölé. A gyerek anyja pedig egy léb asból kilenc evőkanál vizet mért ki, amit kanalanként a kicsi feje fölött lévő bögrébe öntött visszakézből. Majd az ujjait csücsörítve, belenyúlt a bögrébe és mintha morzsálná a vizet, megnedvesítette a kezét. Aztán az ujjalról lecsapta a vizet vissza és a kezével végighúzta könyöktől lefele a gyerek mindkét karját. Majd