Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966
- 3 Ez az utóbbi rendszer Nyugat-Európában nem volt újdonság, Nagy Károly korától fogva el volt terjedve a franciák és német területeken. De mindinkább érezhetőkké váltak gazgasági hátrányai, melyek részben abban állottak, hogy a föld egyharmada haszon nélkül , parlagon maradt, részben abban, hogy a mereven megtartott forgási rendszerben sem ipari növények, sem takarmányfélék nem voltak termelhetők. Á 3 nyomásos rendszer tehát Európában már hanyatlóban volt, amikor nálunk az ország nagy részében, leszámítva a nyugati területeket, még mindig a 2 forduló uralkodott s ehhez most az Alföldön a legprimitívebb földközösség és első foglalásszerü gazdálkodás csatlakozott. Az Alföld legpihentebb vidékein a földeket minden forduló nélkül, 6-7 éven át egyfolytában használják ki, s Mária Terézia nagy úrbéri reformjainak kellett jönniök, hogy valami változás,az ősi primitív gazdálkodásból kiemelkedés végbemehessen. Az állattenyésztésnek hasonlóképen ősi formái élnek e hódoltsági területeken. Mivel az 1715-22-es évek vízszabályozási törekvései eredménytelenek maradtak, az Alföld egyenlőre alig tudta levetkőzni azon sajátságokat, melyeket a török elnyomatás századaiban kénytelenek voltak magára venni .A Tisza, Berettyó, Körösök, Maros és a bánsági folyók árvizei most is évről-évre kiöntötték. Azek a. mocsaras,posványos helyek egyáltalában nem voltak másra használhatók, mint halászatra s főleg állattenyésztésre. Az állattenyésztés formája igen primitív. Az állatok úgyszólván, maguktól tenyésztek, pásztoraik csak felügyeltek rájuk. Természetesen az állatok nem voltak szelídnek nevezhetők s a sovány , erőscsotjtu szarvasmarhaé évoly vad csordákban járta a mocsarakat, réteket, mint a ménes. A felszabadult területek ezen primitív viszonyai azonban nemsokáig tarthatták magukat, amikor az állami és földesúri telepítés következtében a lakosság száma gyorsan megnövekedett. A rideg marhatenyésztés csakúgy mint a primitív földközösség nemsokára szük kereteknek bizonyultak.
