Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 13 a helyes gazdálkodási módokra. Hosszan tárgyalja a korabeli alföldi viszonyokat, melyek annyira hátráltatják a parasztoikat a gazdálkodásban. Az árvizek évente kiöntenek és elpusztitják a termést. A szántóföldeket legtöbb helyen csak egyszer szántják fel. így aztán nem lehet csodálkozni, hogy a felburjánzott gaz a legjobb magot is elfojtja., felnövését megakadályozza, és gabona helyett vadrepce, vadborsó és más haszontalan növény lepi el bevetett földeket. A legelő is évről-évre rosszabb lesz, mert a jó fülreket , alig,hogy kibuj_ nak az állat lerágja , s végül a jó füvek kivesznek, helyettük bógáncs, maszlag, katonafü burjánzik fel, melyből a marha csak a legnagyobb éhség idején eszik, s mindenféle betegséget kap tőle, Nagy baj , hogy nincsen kut a legelőkön , s az állatokat vagy a több kilóméternyi messzeségben lévő folyóhoz hajtják, miközben a nagy úttal tönkre teszik őket, vagy bűzös pocsolyákból isznak, minek következtében dögvész pusztit köztük. Épen ezért javasolja Tessedik, hogy minél több kutat kell ásni a legelőkön, a Kőrös romlott vizű kiöntéseit pedig futó árkokkal kell lecsapolni. Hogy az állatoknak aszály és télviz idején is legyen táplálékuk , a takarmányfüvek , lóhere, lucerna termesztését ajánlja, melyeket ebben az időben csak a nagy uradalmi birtokokon ismerték , bár Mária Terézia erre nézve is adott ki rendeletet, mikor:' r igen aszályos esztendők voltak hazánkban. Tessedik külön értekezésben ismertette a francia lóhere/:Lucerner-Klec:/ termesztését és előnyeit. Ez a kietlen , száraz földeket is termékennyé teszi, mert árnyékával a föld nedvességét megtartja, a gazt kiirtja, minél többször használják, annál bujábban és gyorsabban nő, ha pedig gyümölcsfákat ültetnek közéje, ezeket szintén termékenyebbé"

1 teszi,. Uaga Tessedik a papkertben termesztett éveken át takarmányfüveket igen szép eredménnyel , mire több szarvasi gazda megpróbálkozott vele, s