Tüdős Sarolta: Tessedik Sámuel közgazdasági törekvései (1935) / 0099-1966

- 10 intézetétől a támogatást s igy Tessedik kény-felen volt az intézetet bezárni* Noha most 3 évi stagnálás következett, még sem adott fel, minden reményt. Felhivást intézett a tehetősebb hazafiakhoz és kifejtette , hogy miként lehetne az iskolán segiteni. Ez a proclamatió különösen érdekes abból a szempontból , hogy megmutatja, milyen nagy anyagi nehézségekkel kellett Tessediknek megküzdenie,hogy a tanerők továbbképzésénél előforduló legszükségesebb kiadásokat fedezhessék. Ezután Pozyonyba és Bécsbe utazott ,hogy iskolája számára kiváló tanerőket szerezzen. Sikerült is megszereznie Josepki Pált, Bredeczky Sámuelt, Skalka Andrást és Brodszky Sámuelt. -Csökély állami támogatással igy még 7 esztendőn át működött az intézet és 1806-ban szűnt meg véglegesen, mivel fenntartásához nem volt anyagi fedezet. Ferenc Császár ekkor felszólitotta a tehetősebb hazafiakat,hogy támogassák ezt a kiváló iskolát, de felhívásának nem volt eredménye,mert a közfigyelmet a kitörő francia háború foglalta el. 1806- után Tespedik visszavonult s működése mintegy " igazolásképpen" megirta önéletrajzát, mely igen sok becses adatot tartalmaz. 1820 decemberében halt meg Szarvason. Lássuk most már azon eszméket és irányelveket, melyeket Tessedik gyakorlati tapasztalatai alapján könyveiben és értekezéseiben fejtett ki. Irodalmi tevékenysége igen széleskörű és mélyreható , mellyel azonban nem irói szenvedélyét akarta szolgálni , hanem ez csak eszköz volt arra, hogy hosszas készület és lelkiismeretes körültekintés után kitűzött positiv céljait megközelítse. Mint müveiből kitetszik , ő a XVIII. sz. i közgazdasági iskolák körül a fiziokfcatizmus felé hajlott, mely a XVIII. sz. közepe táján ütötte fel fejét az eddig uralkodó merkantilizmus és ausztriai camaralizmus mellett. Ez az áramlat nem a nemesércnek az országba való beözönlééében látta a jólét alapjait, hanem a földnek termékenységében és megművelésében , s az ipar nagy arányú produkciójában,