H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után / 0098-1966

lakosság gyümölcsfogyasztása messze elmaradt a korszerű táplálkozás követelményeitől, s az e^y főre jutó fogyasztás jóval alatta maradt a v i 1 á g á 11 agn a k. A felszabadulás után meginduló, s napjainkban is tartó fejik Js igen nr

w' változást hozott mezőgazdesá

0un..k.;;;n /g. sz.mell j/. ; gyű.:ölcsösök területe Hazánk mezőge^d;:sá^ila^ hasznosított területónok alít, 1 f-a. Ezzel szemben az értékképzést tekintve messze a területi arányt meghaladó a részesedé sül;. Ezért terület tik növelése, különösen má-4 nulturá .kai nem hasznosítható területeken, feltótlenül a termelés belter'jes irá:.yu átalakítását eredményezi. - - - A termelés növeléséhez az adott ságok megvannak, elsősorban a nagyüzemi gyümölcsösök területének memelésével. II. ötéves tervünk a gyümölcstermelés 2o 'f-kal való növelését tervezte. Bár gyümölcseink hő-, csapadék- ós talajigénye sokszor alaposan eltérő, mégis többségük az ország minden területén termeszthető. Legtöbb gyümölcsnemnek természeti, gazdasági és társadslx i tényezők hatására kialakult termőkörzete van, ahonnan azokat belföldi piacra, exportra, vagy ipari feldolgozásra szállitják. A természeti stb. tényezők hatására létrejött termőkörzetek ott alakultak ki, ahol a fajta igényei a legmegfelelőbben biztosithatók. Az ilyen táj az optimális táj. Ezért fontos a természeti optimumok fajtánkénti meghatározása sürgősen. A teljes megoldás nagyban hozzáj '.rul a gyümölcstermesztős mennjisógi ós minőségi fo,.

n„-,,

hr

r: / 69i 247-57i / _ ' kOZú.St—OZ y ' HQ • / f / ^ / > , Az optimum fogai a /és tartalra/ .. indig viszonylagos a környező •területekhez mérten. Ez vonatkozik természeti és _azdasági vonatkozásokra egyaránt. Hazánk 13o pontjájti felállitott gyümölcsfe 0! égiai állomás szolgálja azt a célt, hogy az* eredmények alapul szolgáljanak a természeti optimumok kijelöléséhez. Ezek a kijelölések várható és kiszámithaté többtermeléshez vezetnek /17} 321, /. Ha gyümölcstermelősünk mai helyzetét nézzük: a mérsékelt övi gyümölcstermesztésben középhelyet foglalunk el. Túlsúlyban az almafélék és a csonthéjasok vannak, de megtaláljuk az északibb bogyós gyümölcsöket is, amelyek termelése most van ugrásszerű fejlődésben, valamint a déli származásuakat is: dió, szelidgesztenye stb. A gyümölcsök tápérték szerint is igen előkelő helyet foglalnak el táplálkozásunkban. Tápértéküket Id. a J>. sz-u mellékleten ! értéküket megszabja a sokszor magas munkaerőszüksJglet, amelynek kielégítése gyakran problémát jelent /5sz.mellj/. - - - Egyik fő cél: adott