Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965
azt tapasztaljuk, hogy a Tiszezugban a takarmánygabona és a kenyérgabona vetésterülete 0,7, illetve 1,0 j£-kal magasabb csupán az országos átlagnál* A szálastakarmány vetésterülete viszont 7,1 ^-kal magasabb az országos átlagnál* Az ipari növények és a zöldségfélék területi részesedése pedig erősen lemarad* Es a lemaradás az egyes növények esetében a szélsőséges é»>»«jlattal /gyakoriak az aszályok/, de egyes növények, pl* a cukorrépa esetében, a munkaerőhiánnyal is magyarázható* A Tiszazug legjelentősebb gabonanövénye a buza * Az 1959* évi vetésterülete 18 444 kat* hold volt* Elterjedése általános, különösen a mezőségi és a réti talajokon jellemző, de megterem a szikeseken is, ezeken azonban alacsonyabb a termésátlag* A Tiszazugban nincsenek kifejezetten búzatermelő községek* Minden község határában termesztik, különböző nagyságú területen és különböző eredménynyel. - - - A tiszazugi buza az aránylag magas hőmérséklet és a kevés csapadék következtében minden évben nagyon jó minőségű. 1959-ben 9,7 qu/l kat.holi a busatermés átlaga, tehát az országos 9,8 qu/ 1 kat.hold átlag körül mozgott, de Szolnok megye 10,3 qu / 1 kat.holdas átlaga mögött lemaradt. Az 1. sz-u grafikon mutatja, hogy 1955-től 1959-ig a buza termésátlaga fokozatosan növekedett, a vetésterülete pedig csökkent. 1958-ban az országos termésátlagban erős visszaesés mutatkozott, de ez a Tiszazugban nem volt tapasrtalható. 1955 és 1959 kőzött a termésátlag 2,7 l|u-val emelkedett* Est az emelkedést a tiszazugi járás fŐagronómusa szerint ugy érték el, hogy bevezették a műtrágya használatát /150 kg kat. holdanként/ és a vegyszeres gyomirtást. Otóbbit a búzaterület 60 JÍ-án végezték. Ezenkívül nagy gondot fordítottak arra, hogy jó minőségű vetőmag kerüljön ez előre elkészített, megfelelő talajba. A kenyérgabonák közül vetik még a rozso t, de csak 60-70 kat. holdon* A rozs vetésterületének a nagyfciterjedésü homoktalajok egy része kedvezne ugyan, ezért a termelőszövetkezetek jövő feladata az éghajlatnak és a talajnak megfelelő rozsfajtával való kísérlet. A kenyérgabona után meg kell emliteni a ri.-r v is. A szántóterületnek nagyon kicsiny szásalékán termesztik. A fő termőterület a Tisza, a Körös és holtágaik mentén van. A termésátlag is igen alacsony: 3-4 <|u / 1 kat. hold, joDb években elérték a 10 métemássát is kat. holdanként* A rizs termesstése igen nagy szakértelmet és nagyon sok munkaerőt igényel, éppen ezért a Tiszazugban, — ahol állandó a munkaerőhiány, — nem szívesen termesztik annak ellenére, hogy nagyon sok, termesztésére alkalmas hely lenne* Főként néhány állami gazdaság foglalkozik a rizzsel, de esek sem magáért a szemtermésért vetik, hanem rizses vetésforgót alkalmaznak az állattartás céljaira* De vetik egy-két helyen az igen jövedelmező viziszárnyas tenyésztés miatt is* A takarmánynövények közül a legelterjedtebb a Tiszazugban a kukorica * Vetésterületét tekintve, a kukorica a buza után következik és egyes években erősen versenytársak is. Érdekes megfigyelni, hogy a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságaiban és a kevés számú egyéni gazdaságban a buza előtt vezető szerepet szerzett. Ennek az az oka, hogy esek a gazdaságok erősen sertéstenyésztő jellegűek és munkaerővel jól ellátottak. Nagyüzemi tény* termesztése meglehetősen nehéz, mert nagyon sok munkaerőt igényel* 1959-ig a tiszazugi termelőszövetkezetek kezdeti gépesítése sem oldotta meg e problémát. Termésmennyisége és termésátlaga egyes években nagyon változó, nagyban függ az időjárástól. A kukoriea optimális csapadéka a vegetációs időszak alatt 343 m/m. A Tiszazugbon áprilistól szeptemberig 296 m/m csapadék hull, de ómig a kukoricának juliusban és augusztusban kb. 154 m/m csapadékra lenne szüksége, addig a Tiszazugban ennek a két hónapnak átlagos csapadékösszege csak 95 m/m, tehát a szükséges csapadéknak mindössze 61,6 £-a* Ezenkívül augusztus elején nagyon gyakori az aszály is, ami szinte felperzseli a kukoricát. Az 1-2 hétig tartó aszaxy a termésátlagot is nagyon leszorítja. 1959-ben a termésátlag 15,7 qu/ 1 kat* hold, — a megyei 16,7 qu/1 kh*ás átlag alatt, volt, de kb* az országos átlag körül mozgott. Az nszály okozta károkat jó talajmunkával és a regfelelő talrj kiválasztásával mérsékelni lehet.
