Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

A táblázatból látszik, hogy az őszi csapadék uegfelel a buza optimális csapadékigényónek és részben az árpáénak Í3, de az átlagos csapndék már kevésbé. Ez különben is eléggé változó. Vannak évek, amikor nagyon vékony a hóréteg, ilyenkor előfordulnak a fagykárok is. A május-augusztusi csupadékmeanyiség a kapások szempontjából fontos. Május és junius átlagos csapadéka megfelel az optimális csapadékmennyiségnek, de julius a kukorica optimális csapadékértékénok csak 72 százalékát, augusztus pedig csak 59 ;%át biztosítja. A cukorrépánál móg sokkal rosszabb az ellátottság. Nagy károkat okoz az, hogy egyes években a vegetációs idő alatt nagyon változatos a csapadék mennyisége, de a nagyon gyakori aszály is, ami a juliusi és augusztusi nagy csapadékhiányban és az ek!iez kapcsolódó persselő hőségben nyilvánul meg. Egy-egy ilyen aszályos év nagyban befolyásolja a termésátlagot* A terméseredményekre kedvezőtlenül hat a tavaszi fagy és a nyári jégverés A tavaszi fagygyakoriság a Tiszazugban 60 $-os /lo évben hatszor fordul elS/,Es különösen a szőlő- és a gyümölcstermelést befolyásolja. A nyári jégverésgyakeriság 70 yo-os. A tenyéssidőszak hőösssege 3300 C fok, a napsütéses órák száma pedig Kecskemétével egyenlő, ami különösen kedves a gyümölcstermelésnek. A Tiszazug mezőgazdasága A Tiszazug kifejezetten mezőgazdasági jellegű terület, csak a peremekon vannak iparosodottabb gócok. A belső részen a falfcrh Kicsinyek és az iparnak nyoma sincs fcennük. A mezőgazdaságban a növénytermesztés áll első helyen, de ujabban az állattenyésztés ugrásszerű fejlesztésére is nagy gondot forditanak. A birtokviszonyok kialakulása A mult rendszer birtokviszonyairól az 1935. évi birtokösszeirás alapján tájékozódhatunk. Ez az összeirás községenként is nagyon váltokatos képet mutat. Az azonban világoson látszik, hogy a Tiszazugban is a nagybirtoké volt a vezető szerep. 1935-ben a Tiszazughoz tartozó 10 község közül egyetlen egyben — Csépán — nem volt 500 kat. holdnál nagyobb terjedelmű birtok, egy községben volt a nagybirtok részesedése az országos átlag /24,6 alatt /Nagyrév IC,2 , egy községben pedig az országos átlag körül volt /Csépa 26,6 A többi 7 községben az 500 kat holdnál nagyobb birtok területi részesedése az országos átlag másfélszerese körül mozgott /pl. Tisznföldvár 38,76 Tisznkürt 30,34 f, Tiszaug 41,9 Érdekes megfigyelni, hoí»y azokban a községekben, amelyekben a nagybirtok tulsalya érvényesült, ott az 1-5 kat. holdig terjedő birtokok száma is igen magas és a rájuk jutó földterület minimális. Tiszaugon pl. a földterület 41,9 JÉ-e 5 nagybirtokra jutott, ugyanakkor 140 törpebirtokos gazdálkodott a földterületnek mindössze 8,3 f-án, Azokben a községekben, amelyekbon a nagybirtok az országos átlag alatt, vagy akörül volt, ott a gazdagparaszt-birtokoké a vezető szerep. Ezekben a falvakban is jellemző azonban a törpebirtokok magas száma és az igen alacsony területi részesedése. A nagybirtokon élő nagyszámú esőléd, mozőgazdasági bérmunkás és a saját ogy-két holdján élő, nagyon rosszul gazdáidé szegényparaszt életén is sokat segitett az 1945. évi földosfctás. Az 1949. évi összeirásból kitűnik, hogy 7 649 földtulajdonnal rendelkező közül csupán 2,1 £-nmk, 166 földtulajdonosnak van 25 kot. holdnál nagyobb birtokú. A birtokosok 83,2 £-a egy-tiz kat. holdig terjedő birtokkal rendelkezik. Ezek közül több mint felének egy-öt kat. holdig terjedő birtoka van és ehhez is a földosztás utján jutott. 1956 elejére a 25 kat. holdon felüli birtokosok száma 36-ra csökkent, összesen 1153 kat. hold a területük. Ezzel szemben a szocialista gazdálkodáshoz tartozik 23 156 kat. hold. Ebből a termelőszövetkezetek területe 15 933 kat. hold, az állami gazdaságoké pedig 7 193 kat. hold. 1956-bm 21 termelőszövetkezet van