Nagy Ilona: A Tiszazug gazdasági földrajza (Tiszazug, 1962) / 0097-1965

- 31 Átho zat Tiszaug 1005 1269 1454 1451 Cserkesze lő mmmmmmm ZbTZ 2506 Martfű 1447 333C Kungyalu mmrnmm 960 890 összesen: 30 766 33 213 36 688 33 915 A fenti kát táblázat tanulmányozásából kitűnik, hegy 100 áv alatt a Tiszazug lakossága megkétszereződött. A lélekszám mozgása általában növekedő tendenciát mutat, de a 10 évenkénti változás mértéke nagyon ingadazé. A növekedés a századfordulón volt a legerősebb, amikor nem volt egyetlen község sem, ahol a lélekszám ne er.elkedett volna* Ennek az az oka, hogy a századforduló nagy szőlőtelepítés! mozgalma vonzotta az embereket. Viszont 1P10 és 1920 között r.li>g 100 emberrel növekedett a lakosság* E csekély növekedésnek az első világháború adja a map,yarázatát. - - - - 1949 és 1960 között igen érdekes o népmozgalmi változások tandenciája* Általában jellemző erre a tájra a falvak lélekseúi^ának csőkkenéte abból kifolyólag, hogy sokan mentek el a különböző városokba ipari munkára* A Tiszazug 12 falujából 9 faluban csökkent a lakosság az elvándorlás miatt* Három község: Caerkas^őlő, Martfű és Tiszaföldvár lakossága emelkedett* A három község közül kettő uj, szocialista település. Cserkeszölőn a 150 fős növekedést minden bizonnyal a gyógyfürdő jyors kiépítéssé okozta. Tiszaioldvaron és ^arelun a -iszo Cipőgyárnak volt nípességszaporitó hatása, tehát ez a szaporodás sem a terué&zetüs szaporodásra vezethető vissza* - - Martfű lakossága az utolsó tiz ér alatt két és félszeresére növekedett* A martfűi könnyűipari üzem nagyarányú kiépítésének, foj lesz tejnek az ur-jcLuény a, hogy ezen a területen a lakosság lélekszáma nevelődött és nem osö&kent, mint ahogynn ez az Alföld igen sok részén megfigyelhető az iparosítás ugrásszerű növekedésével* A lakosság foglalkozás szerint való megoszlására erősen rányomja bélyegét az a tény, hogy a táj 90 f~n szántó, szőlő és kert. A tájon ipari létesítmény igan kevés van* Az összes lakosság 81,87 JÉ-a mezőgazdaságból él és csak 9,41 >a dolgozik valamilyen iperi területen. Ez is világosan mutatja a Tiszazug mezőgazdasági jellegét. A lakosság foglalkozási megoszlását az 1949. évi statisztikai kimutatás alapján az alábbi táblázat ouutatja: A kBzség neve Mezőgazdaság Ipar ^Közlekedés és kereskedői vt. Egyéb a s ö s s a 1 a k o s s á g s z á ü aló kában Cibakhaza 79,0 10.2 4*2 6.6 Csépé 8C.8 9.1 5.1 6.0 Nagyrév 86.6 6^8 3.4 4,2 Szeletfény 86,6 6.2 2.8 3,4 Tiszainoka 87,7 6.4 3.8 2.1 t Tiszakürt 84.7 6.5 4.1 4.5 Tiszasas 83,5 7.3 5.1 4.1 Tiszaug 87.1 7.4 2.7 2.8 Tiszaföldvár 65.3 18,6 6,9 7,1 A táblákat is mutatja, hogy az ipari gócponthoz közelebb fekvő községekben, mint Tiszaföldváron, vagy Cibakházán, magasabb az ipari foglalkozásúak százalékszáma az átlagnál. -