Borza Márta: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium története 1947-től 1964-ig (Tiszaföldvár, 1964) / 0062-1964

V é z 1 a_t 1./ Tiszaföldvár kulturális helyzete a múltban. 2./ A gianázium megalakulása és fejlődése napjainkig. 3./ A tanulmányi helyzet. 4./ A kulturális munka gimnáziumunkban. 5./ Az ifjúsági élet története. 6./ A sport élet 1948.-tól napjainkig. 7./ A jövő lehetőségei. A felszabadulás előtt Tiszaföldvár elmaradott földművelő falu volt. lakosságának száma körülbelül 11.000 volt. Elsősorban gabona- és takarmánynövényeket termeltek, a külterületeken pedig szőlőt és gyümölcsöt. A szőlőtermelők viszonylag gazdagabbak voltak, mint a gabonatermelő parasztok. így csak kevesen tanulhattak tovább. A falu életében, a falutól hat km.-re épitett Cipőgyár, a Cikta RT.-a változást hozott. A parasztság egyrésze elhagyta földesurát - amennyi re ezt tehetée - és a gyárban vállalt munkát. 1945* április 4« Tiszaföldvárra is nagy változást hozott. A felszabadulás után a parasztság földet kapott. Biztositották a falá lakói számára a tanulást, a felemelkedést. Meghozta a felszabadulás Tiszaföldvár lakóinak a gimnáziumot , amire már régóta vágytak. /:52, 44^ 43.:/ Tiszaföldvár a multbnn- a tanulás szempontjából - a Szolnoki járás legelmaradottabb falvai közé tartozott. Két elemi iskola állt fenn, az egyik belterületi volt, a másik pedig, akkor még Tiszaföldvár külterületéhez tartozó úgynevezett ószőlőben. A két iskola elegendő lett volna a falu gyermekeinek tanulásához, de igen kevesen adták iskolába gyermeküket. így tehát a polgári iskolába járók száma még ennél is kevesebb volt. 1932.-ben, az eddigi még működő polgári iskolát bezárták. Az a néhány, körülbelül 20-25 gyermek a Kunszentmártoni Polgári Iskolába került. A Polgári Társulati Alap 1942-ben újból kinyitotta a polgári iskola kapuit. Nem mondható népesnek, ugyanis 80-90-en jártak a IV. osztályba./ 42.,/