Borza Márta: Tiszaföldvár település és gazdasági-földrajzi viszonyai (Tiszaföldvár, 1964) / 0061-1964

- 16 Sokáig a kukorica adta a takarmányt az állatoknak. Volt olyan év, amikor a tc szövetkezet és az egyéni gazdák együttesen 2500-3000 kat. holdat vetettek be kukoricával. A kukorica mellett az árpa, zab, takarmányrépa és kevés szálastakarmány adta a táplálékot az állatoknak. Az utóbbi években egyre jobban növekszik a zabosbükköny, csalamádé és silókukorica termesztése és étetése* Az utóbbi kettőtt akkor is termesztik , amikor tönkrement azőszi vetés a kedvezőtlen időjárás miatt, vagy ha rosszul kelt a magkukorica és a rövid tenyészidő nem teszi lehetővé az ujabb kukoricavetést. Állatállományunk száménak növelése megkivánja a rét és legelők gondozását, a füpázsit állandó javitását, a káros és mérgező növények irtását, a trágyázást. Állatállományunk számának növelése megkivánja a rét és Iggelők gondozását,.a Tiszaföldváron a legelő területek tápértéke igen alacsony. " Sziget " és az Érhalmi legelő területét a községi tanács utasitására az elmúlt években megtrágyázták , a vadvizeket levezették, a kórós, száraz növényeket kiirtották. / 8 .,15.,59./ Mindkét legelő állattartó képessége rendkivül kismértékű. A kedvezőtlen csapadékmegoszlás, a nyári aszály következtében többynire már jumiusra juliusra iiégnek és igy a legeltetés csak májusban lehetééges./31.58.,/ Rétjeink sem a legjobb állapotban vannak. Tavasszal a talajviz elbcritja ezeket, mert mélyfekvésüek. A viz elpárolgása után használják. Szénahozama azonban a trágyázás ellenére sem kielégitó. A legelők egyrészét feltörték és lmcernát , biborherét vagy lóherét vetettek bele.Volt olyan rész, ahol jobb termést gyűjtöttek be lubernából vagy heréből, mint a gyepszénából. De gyakran előfordult, hogy munkájuk kárba veszett, például a "Sziget "DK-i részén felszántott és be vetett területéen. Ez a terület nehéz megmunkálható, szikes talajok. Javitása nagyon költséges. így szántóföldi müvelésre nem használják. Továbbra is legelő maradt, ami késő tavasszal és nyáron kiégett sztyepp. Tiszaföldvár D.-i szélén nagykiterjedésű homoktábla található. Finomszemcséjű homoktalaj gyenge vez viztároló képességű. Tengerszint feletti magassága egyes helyeken eléri a 94-95 métert is. Ezen a lankás vidéken termelik a szőlőt és gyümölcsöt, ritkábban zöldséget ifc. A szőlőtermelés már Tiszaföldváron évszázados múltra tekint vissza. / 70./