Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964

-76még az elöljáróknak Szondy István Tiszaszentir rei s Csatt Ferenc Tiszaigari leik sz szónoki képességeinek meghallgatását is. Ám a kürtiek az uj biré , Rédai J*nos £ 1 'Írásával ellátott beadványokba november 28-án aztk közli az esperessel,hogy az ajánlott lelkészeket meghall atták ugyan, de még inkább is igen határozottan Csetéhez ragaszkodnak. Erre az egyházm gye, talán az őszi kánonika vizitáció gyanút keltő jelentésére, külön bizottságot rendelt ki Rörtre a Csete osztatlannak mondott közkedveltsége kivizsgálására és a * presbitérium s közönséges lakosai * az egyháznak, még ekkor is, deCember 31-én , odanyilatkozt.k, ho :yha Csete véglegesítésébe nem e yezeik belek az egyházmegye, ugy készek ügy ket az e yházkeröltre is megfellebbezni. Ek" or egészenK meglepő fordulat állott elő, amennyiben ugyanazon a Rédai János biré, aki pár héttel előbb még Csete mellett kardoskodott, 1835 január 3-án már a szokott Urba ium -olv sás ürügyével a községházára felhivott minte y 70 egysz rübb igy önállótlanabb egyháztagot önhat lmulag megszav ztatott s azok 40:25 arányban a Csete azonnali elboc-ájtés't kérték. Talán esetéből gyors n kitört az őstermészet s egysserre eljátszotta az elől járók pártfog'sát, de az is bizonyos, hogy ez a szavazási eredmény nem jelentheUe az egész falu közvéleményét, mégis Rédai Jánosnak annyi is elég volt hhoz .hogy az elöljáróság küldöttei egyszerűen bejeintsék , hogy a kürtiek tets ését Csete Dánftel nem nyerte meg, hanem Csatt Ferencet kérik rendes lelkészüknek* A hirtelen pálford lás persze legfájdalmasabban Csetét érintett: * félő- mint irja - hogy ez az ő velem való bánások nekem gyalázatomat, sőt egé^z életemre is kiható szerencsétlenségemet is okozni fogja." De a különös eset hallatára megcsóválták fejüket az egyházmegye nagytekintélyü-tanácsbirái is ésí lényedében lelkész-változásról lévén s ó, az április 7-ikér kitűzött legközeleb' i helyosztó gyölés elé utalták a kürtiek beadványát. Ha azonban az a titkolt szándék is vezetette az atyák t, hogy az id k h ladtával a kürtiek is elcsendesednek, nagyot csalódtak , mert az április 7-iki /gyűlésen Réda' János biró, Tál s Gábor esküdt s T. Tálas Ferenc közlakos Csete későbbi apósa, megjelentek és ott ugra csak kifejtették , ezúttal is minden indokolásnékül - nélkül s a falu többségére hivatkozva,hogy Csete elboceájtásához változatlanul ragaszkodnak felmutatván e tárgyú megbizólevelöket, melyet még Csete is aláirt,igy * Hogy ezen Instantia valósággal Ekkléaia Gyűlésben költ, bizonyltom *. Ezzll azután az ügy végleg érthetetlenné vált az atyák előtt és másként nem is tehettek, mint roffy Borbély Sámuel, fŐ3zolgabiró s Kazai János Tiszaföldvári lelkész tanácsbirtokát kiküldték Kürtre annak kivizsgálására^ hogy mi inditotta voltaképen a kürtieket ily felt"nő aav rkeltésre s mindenekfelett v;an-é ott presbitérium amelyik az egyház ily nagyhorderejű dolgában intézkednek, amit egyébként-rendes biréi útra kell terelni. A bizottságk kiszállása azonban szeptember 27-ikéig elhúzódott és közben a helvzet Kürtön* egészen tisztázódott. Csete mit sem t rődött perével, hanem uj harangok beszerzőén dolgozott, s azok junius 5^én t rtént felszerelésekor ott t'ndöklött már a okon jó békességgel a külső- belső elöljárók neve.