Dr. Tóth Dezső: Arnales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis (1949) / 0053-1964

- 215Jóakaratában nem kételkedhetünk , sőt azt siker is koronázta, mert a a rektorságban Büttösi méltó utóda került, a kdeskeiSzilágyi/ Nagy István , aki már ifjúi kürti szolgálatátal , de mág inkább később az ókecskei közgazdasági s társadalmi dlet vezérletével nevet szerzett ragának. A lánytanitőságban peáig ugyanakkor Szántó András kezdte meg 36 évre terjedő pályafutását nálunk^: ésGeredday idején Ő ellene nem merült fel kifogás, de később is legalább a lánytanitéi állás betöltésébek gondjától egy egész nemzedéket megszabadított. Annál több bajfl okozott . hogy épen a Gerenday halálával egyidőben vagy kevéssel az előtt, Szilágyi eltávozott körünkből. istentől rendelt biztatásának ut^ba, de talán meg is undorodott a Csete Dániel körül fellángoló közéleti patfcarkodásáoktól. A EÜrák viszont 1935 tavaszán , kihasználva Kürti zavarokat, a sasá-kürti rokonságnak nem is kkarták ellenállni, hanem a dicstilen Sipos János, egykori lánytanitónk 'fiát, amég dicstelenebb Sipos ívÜhályt hozták el Sasról rektronak, hoha ott az épen akkoriba n elhalt apja helyére, lánytanitónak alkalmazták a különben mindössze 16 éves gyermekfiut.! Ez a választás már a Cséte korának szániájára irandó, hogy egyben azt is bizonyítja , a közben eltelt idők haladtával aligha változott a falusi közoktatás helyzete a fejjé !és irányába. Az öreg Szentes Sándor esperesünk nem is hagyta szó nélkül a dolgot, megírva a kürtieknek nagy szemrehányás al , hogy Síposnak még magának ist tanulni kellene, nemhogy taníthatna. Am a könnyen hajlítható , Jjönnyelmü ifjúnak jő hasznát vették a községi elöljárók - a lelkész ellenébe. De a községi elöljáróság által megtépázott tekintélyű Csete Dániel lelkészellen csakhamar Szántó András is felkel. A kezdődő liberalizmus egyénieskedő mámorátől megittasulva ő maga is , de még a felesége is rá se heddrfctenek a lelkészre. úgyhogy Csete már 1839- május 9.én védelmet kér a presbitériumtól , mert ilyesmit - úgymond - „ subordina tusát ól el nem szenvedhetett " • Az elöljárók meg is fenyegetik Szántét a legközelebbi esperesi visitávión teendő feljelentéssel. Az at yák be is k_váltják fenyegetéseiket , mert az 1839 szeptember 10-iki visitáción alaposan bevádolják , előadva ,hogy álig tartózkodik az iskolában inkább pálinkát főz, a felesége kofákodik , a növendékekkel maga hasznára dolgoztat. A visitáció kemény rendrutasitásban részeéltette mert azt hallva az atyáik, abban a feltevésben voltk^:, hogy ezzel el is van csapva Szántó, úgyhogy 1840 február 28-án Mlön beadványukban a helyébe uj tanítót keresnek. De valóban komoly indokaik is lehet ek a mocskos beszédű fennhéjázó , Száótő ellen, mert nem hagyták abba a dolgot. 1840 márdius 22-án a készülő egyházi közgyűlés elé ujabb beadvánnyal fordulnak , * tetemes hibáiac miatt * kérve elhelyezését Kürtről, sőt Csete külön is megírta , hogy Szántót » mint ekklésia csúfját és mételyét * modditga el az egyházmegye. A március 25 -iki közgyűlés azon' an, jellemzően a haladottabb időkre, birói útra tereli a panaszt s recski Recsk^r László főszolgabíró, valamint Szondi József burai lelkészekot kiküldte a fegyelmi vizsgálat megejtésére , akik május 25-én megjelenvén , Kürtön Szántót illandő boC3ántakérésre szorították , amit Csete s a presbiterk is elégtételnek elfogadtak.