Matk Béla: Forgatókönyv országjárás-vezetők részére a legfontosabb hazai túrák útvonalairól / 0051-1964

-73Kastély: Ép. XIX. szd. S~Í<fzseg határában szikesek. / Rizstermelés./ Ezen a vidéken alakulta meg az országban először a termelőszövetkezti községek. / 1951-53/ TURKSVE: / 13.000/ Az első maggrar termelőszövetkezeti város. Vöröoillag^tsz. : Körszerű jól felszerelt. Istállók, viztorony, siI3f5Iepek,~müEelyek, öntözőmüvek, gazdaságikisvasut stb. Termelőszövetkezeti_muzeum: Alap. 195.« Az első szöv. város. műTTjInaE~?s~jeIen3ne5^őícmmentumai. Melegviz forrás: FíirdőtileD, homokozó, étterem, kádfürdő, öxx orvosi rendelő. R

1_k

1_temglom: Barokk. Ép.1800. Ref. templom: Barokk. Ép. 1755. Nagyobbitva 1845. R^emlék szélmalom: 1850 körüli évekből, teljesen ép, Prehisztorikus kunhalom a határban. MEZŐTÚR: / 24.000/ Fazekasairól hires. 1819-ben tömörültek céhbe. 7~£ancsók, tompafekete /góonyek edények, csöcsös korsók./ Most 60 tagu fazekas szövetkezet az Újvárosban. KISÚJSZÁLLÁS: / 14.000/ Itt tanított Arany János. nTmn5zium""éIőtt: Móricz Zs. szobra. / Az iskolának tanítvány volt/ KENDERES: R. k. templom XIX. szd. Ref. templom: Gótikus, később átalakitva. Kastély: Egykori Horthy kastélyban ma traktoros iskola. KARCAG: / 26.000/ Határában szélmalom. Egykor a kun kapitányok sz^ícHelye. Mezégazdasági Kísérleti Intézet. Rizshántolójmalom: / Napi 2000 q./ Téglagyár, üveggyár, tejgyüjtő es~?eT5öIgöz3T~ A város Nagykunság népmüvészti központja. Nagykun/Győrff^ István muzeum: Bronzkori leletek, népművészeti kiSTli^Ss. Híres a~fázel£a5"n£pirüv észét érő 1. Kápoln

aro

m: Kápolnásdombon. XV. szd. BEREKFÜRDŐ: Első fúrások® ol§j után 1927-30. Olaj helyett hévviz. EIső~Im

:r*T224m. mély. 57C° -os viz és napi 4900 m3 földgáz. PÜSPÖK

LADÁN

Y: Vasúti csomópont. Réf. templom: 1793./ I. Rákóczi György harangja. KABA: Rurótorony. / Kutatás olaj és g^gy gyg gyógyviz után./ A