Matk Béla: Forgatókönyv országjárás-vezetők részére a legfontosabb hazai túrák útvonalairól / 0051-1964
Borsodi Hőerőmű: / 1954/ Szénosztályozó, őrlőmalom. Összes villamoserőmuveiné'íeljesitőképességének 20 % -át adja. Borsoai_Vegyikombinát.: / 1955/ Műtrágyagyártás. Homán földgázzal üzemel. 15« éggtelekihegység. DUBIC3ÁKY: Vay kastély . Manzárdtetős . Ep. XVIII. szd. Épitőiapri dolgozók üdülője. OZD: / 54.000/ Gyártelepe 1843-ban alakult. k 1_tem2Í2S : Copfstilü •ép. 1780. Gábor Áron^- muzeum / Alapitva 1950- ben./. PUTNOK: Vára XIII. szd.-i volt. / Hátold nemzetség./ Török időkben végvár. A vár lőportornya 1653-ban felrobba nt. Ekkor pusztult el. Köveiből épült fei a Serényikastély 1834-ben. Klasszicista stilus. Jelenleg hadirokkantak""öfíHona7 : Egyemeletes 3 abákos. / XVIII. szd./ : Halast^ak. Mohos_tavak: Természetvédelmi terület. KELEMÉR: Ref. templom XV. szd. átalakitva a XVIII. szd-ban. Kúria: Klasszicizáló . XVIII. szd. Itt w volt lelkész Tompa Mihály 1849-51-ig. RAGÁLY: Ref. templom, román stilusu a XII. szd.-ból Többször átépitve. Balassa_kastél^: XVIII. szd. Feliratoskő, a diósgyőri várkápolnából. TRIZS: Ref templom, fatoronnyal./l825./ AGGTELEK: Cseppkőbarlang 22km. Öosszu . Képződése a sz SzTTicei fennsik mészkőanyagán átszivárgó viz lunkágára ycze-5 vezethető vissza. Fővizgyüjtője a rajta kersztül folyó Styx patak, mely jósvafői forrásokban bukkan a felszinre. A barlangnak gazdag állatvilága van, a feltárása s régészeti szempiontból is eredményes volt. Egyik főbejárata jósvafőn van. / Kis tura/ Boltozatos sziklatermek, viznyelők „ Cseppkoország határköve ", „ Megfagyott vizesés" * Szinpad", „ Tóparti kastély", „ óriások terme". Ag teleken a B aradla bejárat. Bejárat mellett emléktábal Fui-fé Petőfi S. 1845-ben meglátogatta a barlangot. Első terem * Csontház". / 5/1a / Barlanglakó ősemberek temetke ohelye. Acheron forrás „ Teknős" , * Fácánok" Róka barlang " Styx patak." Táncterem" íferlagn Barlangi tó." " Oszlopok csarnoka " " Denevér ág". Egyik cseppkövén Petőfi S. aláirása. / Barlang szálló.
