Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
felállították 300 000 forint költséggel, de majdnem két évig állott ©tt üzemelés nélkül, mivel nem volt viz« Az újságok is Írtak erről sokat, a Lenin termelőszövetkezet vízellátási problémáirdl, a megoldás csigalassúságáról• Végül 1961« év őszére készen lett az uj ártézikut és november elején megindult a hidroglóbusz vízszolgáltatása* Azóta a központi tanya legtávolabbi épületében elhelyezett vízcsapból is folyeik a jó ártéziviz« - - - A gazdaságban számos ásott kút is van a régi tanyarendszer maradványaként. Ezek azonban a növénytermesztésben nem alkalmasak öntözésre részmban a kis vízhozam miatt, részben keménységük miatt« - - -8./ A P Á R T ég a KISz A termelőszövetkezet vezetése A tagság művelődési helyzete Az alapitó tagok között már voltak kommunisták, az akkor megválasztott elnök is kommunista volt« 1949-ben már önálló alapszervezet működött a termelőszövetkezetben» Itt találjuk a legbátrabb, leghaladóbb gondolkodású embereket, akik a munkában is helytálltak mindig példamutatóan« Pl« Dorkota Lajos, a baromfitelep kezdeti vezetője. A nehéz időkben a tagság nagy részét sikerül jól mozgósítani a helyes célok megvalósítása érdekében. így pl« 1953-ban, vagy 1956-ban« A pártszervezet mindkét évben szívós munkával, agitációval, meggyőzéssel akadályozta meg a termelőszövetkezet felbomlását. Ilyen válságos időszakokban látszott meg, hogyh ki igazán kommunista. A termelőszövetkezetet cserben hagyó párttagokat kizárták soraikból« 1954-ben az alapszervezetnek 40 tagja volt. Ez a termelőszövetkezeti tagságnak csaknem 50 ^»-a* A párttagok resztvettek az alapszervezet gyűlésein, a községi pártszervezet pártoktatási munkáiban is. 1956-ban szervezett támadás érte a pártszervezetet is, elsősorban az alapszervezet titkárát és a szintén kommunista elnököt. Mindkettőt elűzték a rövid időre felszínre került ellenferradalmi erők« - - - 1957-ben újjászervezték az alapszervezetet, de a legszigorúbb önkéntesség elve alapján, nem kényszeritettek senkitsem a belépésre. 1959-ig általában 36-40 között volt az alapszervezet tagjainak létszáma, 1959-ben 68-ra emelkedett a tagság száma, majd újabb szaporodás történt akkor, amikor egyesültek a martfűi Aranykalász termelőszövetkezettel« A tagjelöltek számával együtt két év alatt 72-re emelkedett a párttagok létszáma. Ha a cibakházai gépállomásnak a termelőszövetkezetben dolgozó kommunistáit is számítjuk, akkor 1962-ben /tavasszal/ a taglétszám! 86« A legutóbbi termelőszövetkezeti egyesítéssel és újabb tagjelöltek felvételével 106-ra növekedett létszámuk. A termelőszövetkezetben munkaszervezetekre elosztva 9 pártcsoport működik« Jelenleg legfontosabb feladatuk a II« ötéves terv rájuk jutó részének megvalósítása, közelebbről: az 1963« gazdasági év tervfeladatainak végrehajtása. A Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957« október közepén alakult meg a Lenin termelőszövetkezetben 16 taggal» Ezzel is kezdeményező példát mutattak a község többi termelőszövetkezetének, mivel elsőnek itt indult meg a szervezett ifjúsági élet* A taglétszám alakulása: É VLÉTSZÁM 195818 195923 196028 196136 196254 A szövetkezet KISz szervezete segíti a tiszaföldvári Altalanos Leanyiksola Úttörő csapatát. Közös rendezvényeket tartanak, rósztvesznek a Ságvári Endre Művelődési Seregszemlén, tánccsoportjuk és színjátszó-csoportjuk működik, bár az utóbbi nem sok eredményt mutatott fel eddig. A tánccsoport viszont 1960-ban a megyei versenyen III. dijat kapott. A Nőnapon műsoros délutánt szerveztek, illetve rendeztek»
