Budai Mária: A tiszaföldvári Lenin Tsz története 1948-tól napjainkig (1964) / 49-1964
17 tápereje és a növénytermelés eredményessége szempontjából. A fejlődés iránya és felfelé Ívelő tendenciája a téren világos és szembetűnői kezdetben kézi művelés, ma csaknem teljes egészében gépi művelés jellemző. A kezdeti években valóban túlnyomó részben kézzel, illetve igaerővel művelték a főidet. Bizonyos tekintetben nemcsak a múlt csökevénye volt a kézimunka, hanem kényszerűség is, mivel akkor még anyagi befektetésük gépekre nem volt, ha meg is értették a gépesítés fontosságát. így 1948- 1949-1950-ben jelentős területeket szántottak fel lóval húzott vasekével. így azután az eszi mélyszántás nem volt tökéletes, ennek káros hatása azután a tennéshozamokban meg is mutatkozott. -eljes egészében traktorral ezt a munkát az 1954. évben végezték. A vetési munkálatokat is viszonylag rövid idő alatt gépesítették a cibakházai gépállomás gépparkjának segítségével. A cibakházai gépállomással évek óta szerződést köt a termelőszövetkezet. - - - A kezdeti nehézségek között talán legsúlyosabb volt a munkaerő hiány és ennek következtében a növényápolásban zavarok, lemaradások mutatkoztak. Megérezték ezt főleg a nyári nagy munkák idején és az őszi betakarításkor. Főleg az őszi betakarítás húzódott el nemegyszer. Sokszor még novemberben, decemberben is folyt a behordás, mint 1949-ben, 1953-ban, 1956-ban. Ilyenkor télre maradt sok kukoricaföldőn a törés és a cukorrépaföldeken a kiszántós és a szedés stb. Nemegyszer elmaradt a kapás növények többszöri kapálása is. Volt olyan helytelen gyakorlat is, hogy a kukoricát az első és második kapálás idején a fogatos^ meghuzatták, de a tagság a sorok közét már nem kapálta meg. A munkafolyamatok gépesítéséhez szükséges* gépekkel való ellátásban 1959 után a cibakházai gépállomás teljesítőképessége kevésnek bizonyult. T.i. 1959-től kezdve a megnövekedett létszámú és földtertiletü termelőszövetkezetek sokkal nagyobb mértékben igényelték pl. az aratógépeket, aratócséplőgépeket. így azután pl. 1960-ban az igényelt 7 darab kombájn helyett csak négyet tudott a gépállomás biztosítani. ?ehát újból kézierőt kellett alkalmazni az aratásban szükségmegoldásként. Jelen időszakban az az irányzat a termelőszövetkezetekben, hogy kialakítsák saját gépparkjukat. Ez mindenképpen indokolt, mivel igy kedvezőbb a gépek kihasználási foka is, a munkálatokat is időben el tudják végezni, kedvezőbben alakul az önköltség, a műszaki dolgozók is érdekeltebbé válnak a jó munka végzésében. A Lenin termelőszövetkezet önálló gépparkjának kialakítása még a kezdetnél tart, még a legszükségesebb gépekkel sem rendelkezik* elegendő számban. így pl. 1962-ben a következő fontosabb saját gépei voltak: A 1./ univerzális traktor......................2 darab 2. / kombájn................................1 3. / tehergépkocsi........................ 2 ->*Ezekenkivül annyi szerszámgépük volt, hogy a szükségletet ki tufták elégíteni. Az egy kát. holdra jutó összes gépi munka évek óta emelkedő irányzatot mutat, amint ezt egy normálholdra számítva látjuk /egy normálhold • 1 kát. hold 18 cm. mélyszántáss al/: Gazdasági év Normálhold 1957 4,5 1958 5,2 1959 5,8 1960 8,0 1961 8,9 1962. 9,4 ___________________________ Ez a műtatószám-táblázat Szolnok megye többi termelőszövetkezetéhez viszonyítva —— tudomásom és összehasonlításaim szerint —— igen magas. Meglévő gépeiket a gépállomással javíttatják meg, mivel a Földművelésügyi Minisztérium 1./1960. számú rendeleté
